ELI-ALPS

2021.11.13. 17:26

Megnyílt a szegedi lézeres kutatóintézet interaktív látogatói tere – Fotók

Szombat délután ünnepélyes keretek között nyitották meg az ELI ALPS új látogatói terét, ahol interaktív eszközök és muzeális érdekességek is helyet kaptak. A remények szerint a fizika megszerettetésében, a tudományos utánpótlás megteremtésében is szerepet játszik majd.

delmagyar.hu / MTI

Fotó: Karnok Csaba

Fotó: Karnok Csaba

Minden gyerek fizikusnak születik, csak aztán leszoktatják róla – fogalmazta meg Szabó Gábor lézerfizikus, az ELI ALPS ügyvezetője a lézerközpontban szombaton, a Fókusz Interaktív Látogatói Tér megnyitóján. Ezt a gondolatot annak kapcsán mondta el, hogy Európa-szerte alapvető társadalmi probléma a természettudományos, műszaki pályák iránti érdeklődés felkeltése.

Élmény és fizika

A Szegedi Tudományegyetem volt rektora úgy véli, a leszoktatás eszköze, hogy nem kísérleteken keresztül megszerezhető élményekkel találkoznak a diákok. Az élményszerzéshez járul hozzá az újonnan megnyitott látogatói tér is: amire a fizikában – és az élet más területein is – szükség van, az a problémamegoldó képesség, és ezt elsősorban a természettől lehet eltanulni.

– Azt kértem a kollégáimtól, hogy olyan központot hozzunk létre, ahová ha beengedünk tizenéves fiatalokat, legalább egy óráig nem akarnak majd elmenni – idézte fel Szabó Gábor. Hozzátette: a tudományos utánpótlás a társadalom és az ELI érdeke is.

Az ELI is segíthet

Gerard Mourou professzor, a Szegedi Tudományegyetem új díszdoktora, az ELI egyik atyja szintén hangsúlyozta: bízik benne, hogy az új látogatóközpont felcsigázza a fiatalok képzeletét, akik a tapasztaltak hatására talán maguk is fizikussá válnak.

A professzor, aki a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásáért kapta meg a fizikai Nobel-díjat 2018-ban, beszédében azt is levezette, miért elengedhetetlen a tudományos utánpótlás, és hogyan járulhatnak hozzá az ELI kutatásai a világ nagy problémáinak megoldásához.

A pandémia végeztével az emberiség szemben találja magát a klímaváltozással, fejtette ki. A probléma központi eleme az, hogyan állítunk elő biztonságosan annyi energiát, amennyi elegendő akár tízmilliárd ember számára is.

Meglátása szerint tiszta és biztonságos atomenergiára van szükség, ebben segíthet az ELI-ALPS-ban is alkalmazott rendkívül rövid időtartamú, de óriási csúcsenergiájú lézerimpulzusok használata.

A kérdésben az ELI vezetésével és más résztvevőkkel is tárgyalásokat folytatnak az együttműködés lehetőségéről.

Virtuális lézerlabor

Miután a két professzor leleplezte a Fókusz tábláját, Kollár Villő, a Virtuózok különdíjasa játszott hárfán a közönségnek. A terem közepén is áll egy látványos lézerhárfa – akár a forgó tavirózsa vagy a polárfagylalt, a hárfa is olyan fizikai jelenséget mutat be, ami az ELI-ben folyó kutatásokkal kapcsolatos.

A folyamatosan bővülő interaktív kiállítást Varjú Katalin, az intézmény tudományos igazgatója ismertette. Helyet kaptak itt muzeális értékű régi optikai eszközök, az első lézeres szemműtétekhez használt berendezés, és két, kutatásban korábban használt lézer.

A látogatók használhatnak egy új, lézeres labormunkát illusztráló VR – virtuális valóság – készüléket is: megtudhatják, milyen érzés tükrök mozgatásával irányítani a fényt.

A megnyitó résztvevői az eszközöket kipróbálhatták, mi is ezt tettük.

A Fókuszba elsősorban előre bejelentkezett csoportok látogathatják, fizikával kapcsolatos foglalkozásokban is sokat segíthetnek a kihelyezett eszközök. A nagyközönség számára a Kutatók Éjszakáján és a Fény Napján látogatható.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában