Rugalmas nyugdíjmegtakarítás állami támogatással – de vajon kinek éri meg?

Mára köztudott tény, hogy csak akkor számíthatunk kiegyensúlyozott nyugdíjas évekre, ha az állami juttatást öngondoskodással is kiegészítjük. Nemzetközi szinten is probléma a nyugdíjrendszerek fenntarthatatlansága, ezért a legtöbb európai állam az nyugdíjcélú megtakarítások különböző formáira ösztönzi a lakosságot. A magyar állam is ezt teszi azzal, hogy adóvisszatérítést nyújt ezek esetén. Vagyis évente a befizetések 20%-át egy adott összeghatárig visszakaphatjuk, ha nyugdíjcélú megtakarítás formájában gyűjtünk idős éveinkre.

Mi döntjük el, mikor és mennyit fizetünk be 

Magyarországon ma három ilyen, államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma létezik, amelyek közül főleg a rendszeres díjfizetéses módozatok vannak leginkább a köztudatban.

Pedig létezik egy olyan alternatíva, a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ), ahol bármikor, bármekkora összeget félretehetünk, a várható hozamok pedig tőlünk függenek. Cikkünkben ezt, a pénzügyi területeken kisebb jártasságot megkívánó, államilag támogatott megtakarítási módozatot mutatjuk be, hogy eldönthessük, vajon megfelelő forma-e ez számunkra. 

A pénz gyarapítása rajtunk áll

A NYESZ jelenleg 7 banknál nyitható, nyitáskor minimum 5.000 forintot kell elhelyezni rajta, és jelentősen eltér a többi nyugdíjcélú megtakarítástól. Egy olyan specifikus pénzügyi termék, amely a számlatulajdonosra bízza a pénz gyarapításának módját, eszközeit, és eredményességét is. Tulajdonképpen egy értékpapírszámla, amelyen értékpapírokat (például államkötvényeket, részvényeket) vásárolhatunk. 

A hagyományos értékpapírszámlától azonban különbözik a NYESZ: mivel a célja a nyugdíjcélú megtakarítás, akkor éri meg számunkra, hogyha a korhatár eléréséig gyűjtünk rajta és addig nem vesszük ki a rajta lévő összeget. Amennyiben mégis nyugdíjaskorunk előtt szeretnénk hozzájutni pénzünkhöz, jelentős költségekkel kell számolnunk. 

A hosszú távú elköteleződésért cserébe azonban az államtól is kapunk támogatást. Évente jóváírják a számlánkon az adott évben történt befizetéseink 20%-át – egy adott összeghatárig. 

A NYESZ esetében évente legfeljebb 100.000 forinttal gyarapodhat vagyonunk így, és ez a visszatérített összeg befektetési céllal saját megtakarításunkhoz hasonlóan felhasználható. 

Ezt a befizetett személyi jövedelemadónkból kapjuk vissza, és a maximális adókedvezmény igénybevételéhez évi 500 ezer forintot kell befizetnünk. 

A hozam attól függ, hogy milyen ügyesen kereskedünk 

A legtöbb tekintetben ugyanúgy működik a NYESZ, mint az értékpapírszámlák: bármikor befizethetünk rá, a pénzünkért pedig értékpapírokat vásárolhatunk. A befektetéseink eredménye attól függ, hogy milyen mértékben nőtt alapjaink, részvényeink, államkötvényeink értéke, esetleg milyen osztalékokra tettünk szert. 

Vagyis nekünk kell kereskednünk: el kell döntenünk, hogy mikor és milyen értékpapírt vásárolunk vagy adunk el, mikorra időzítjük a devizaváltást és a tranzakcióinkat. Előnye, hogy kialakíthatjuk teljesen egyedi portfóliónkat, mi hozhatunk meg minden befektetési döntést.

Ez természetesen azt jelenti, hogy járatosnak kell lennünk a pénzügyek világában, követnünk kell az aktuális pénzpiaci történéseket, időt és energiát kell szánnunk befektetéseink folyamatos kezelésére. Cserébe azonban kiemelkedő eredményeket is elérhetünk – azonban éppúgy nagy veszteségekbe is belefuthatunk. 

Ezért nem mindenkinek ajánljuk ezt a konstrukciót, de akad olyan csoport, akinek kifejezetten előnyös lehet. Nézzük meg, kik is pontosan ezek. 

Kiknek jelent jó megoldást a NYESZ? 

Egyrészt kulcsfontosságú, hogy tudjunk az értékpapírok kezelésére, menedzselésére elegendő időt szánni. Másrészt akkor lehet előnyös számunkra ez a megtakarítási forma, amennyiben magunkra ismerünk az alábbiak egyikében: 

• Ha képzettséggel vagy szakmai tapasztalattal rendelkezünk a pénzügyi területen, például bankszektorban, könyvelésen, vagy közgazdasági szektorban tevékenykedünk, hamar el tudjuk sajátítani az értékpapírokkal való kereskedés csínját-bínját. 
• Ha nem rendelkezünk releváns iparági, szakmai tapasztalattal, vagy pénzügyi képzettséggel, ám szeretnénk önállóan kezelni a befektetéseinket és hajlandóak vagyunk képezni magunkat céljaink elérése érdekében. 
• Ha nem rendelkezünk pénzügyi képzettséggel, ám valamelyik iparági szakterületet kiváltképp jól ismerjük. Így tudjuk, hogy az adott területen milyen cégek papírjaiba érdemes befektetni. 

Amennyiben magunkra ismertünk a fenti pontok egyikében, érdemes tovább olvasni arról, milyen szempontokra érdemes még figyelnünk a NYESZ konstrukcióval kapcsolatban. 

Nagy a szabadság, de nagy a felelősség is 

A legnagyobb hátránya a NYESZ-nek, hogy a felelősség csak a mi vállunkat nyomja. Hozzáértés és az értékpapírok menedzselésére szánt idő nélkül ugyanis nem éri meg belevágni, hiszen akár jelentős veszteségünk is keletkezhet. 

Az a szabadság sem mindenkinek való, amit a befizetések terén nyújt. Ha nem kell rendszeresen félretennünk egy adott összeget, könnyen elmaradhat a takarékoskodás, dacára annak, hogy a jövőnk pénzügyi biztonságát igyekszünk megteremteni. 

Ha azonban képesek vagyunk ezt a célt töretlenül szem előtt tartani, kötelezettség nélkül is befizetni a számlánkra, valamint otthonosan mozgunk az értékpapírok és a pénzügyek területén, akkor a NYESZ remek választás lehet az öngondoskodásra. 

Biztonságosabb megoldás lehet a nyugdíjbiztosítás 

Ellenkező esetben viszont tanácsosabb más megoldást találni: köthetünk nyugdíjbiztosítást is. Ennél az öngondoskodási formánál hozzáértő pénzügyi szakemberek kezelik a pénzünket, ráadásul a nyugdíjkorhatár emelése sem változtatja meg a lejárat idejét.

A NYESZ és a nyugdíjbiztosítás közötti különbségeket remekül bemutatja ez az összehasonlítás, amelynek segítségével eldönthetjük, hogy melyik a leginkább megfelelő megoldás számunkra –  de akár pénzügyi szakértők díjmentes tanácsát is kikérhetjük a választáshoz. 

Ami biztos, hogy valamilyen öngondoskodást mindenképpen választanunk kell, ha anyagi problémák nélkül, pénzügyi biztonságban szeretnénk tölteni nyugdíjas éveinket. Fontos tehát megismerni a lehetőségeinket, hiszen döntésünkkel ezt a jövőt alapozzuk meg.