Jelentős munkaerőhiány van Csongrád-Csanád megyében

Az ország legnagyobb magyar tulajdonú HR-szolgáltatója, a WHC Csoport Csongrád-Csanád és Békés megyéért felelős területi vezetője, Bajkán Márk hangsúlyozta, Csongrád-Csanád megyében – mint a szolgál­tatásokra erőteljesen építő térségben – jelentős leépítési hullám volt tapasztalható például a vendéglátásban. 

A feldolgozóipar viszont szinte azonnal lehetőséget nyújtott az elbocsátott munkavállalók számára, hiszen több, például vegyipari cég termékei iránti kereslet ép­­pen a vírushelyzet miatt nőtt meg, amelynek teljesítéséhez új munkaerőre volt szükség. Elég csak a Florint felhozni példának. 

A WHC tapasztalatai alapján 2020 második negyedévében az egész régióban nagymértékben emelkedett a munkanélküliek száma, amely 2021 első negyedévében tetőzött: körülbelül az egy évvel korábbi szint duplájára növekedett a számuk lakosságarányosan. 

– A tetőzés után csökkenés indult el, 2021 harmadik negyedévére kezdett normalizálódni a helyzet. Csongrád-Csanád megyében például az év eleji 4,9 százalékos munkanélküliség kevesebb mint a felére, 2,4 százalékra csökkent – részletezte a szegedi irodavezető. 

A régióban a nehézipar és az agrárium dominál, Szegeden pedig a tudásintenzív iparágak. Megyénkben inkább a könnyűipar, valamint a szolgáltatóipar a legfőbb munkáltató. 

– Szeged külön sajátosságokkal rendelkezik, hiszen más városokhoz képest érezhetően nem a nehézipar dominál, hanem úgynevezett szerteágazó tudásintenzív iparágról beszélhetünk. A multinacionális vállalatok szolgáltatóközpontjainak elterjedése mellett egyre több az információtechnológiai ágazat képviselője a városban. A legnagyobb foglalkoztató pedig a Szegedi Tudományegyetem – hangsúlyozta a szakember. 

Régiós szinten a betöltetlen pozíciók száma a betanított fizikai munkakörökben a legmagasabb. Szakmai végzettséget igénylők közül jellemzően fémipari dolgozókra van szükség, például hegesztő, gépi forgácsoló, lakatos munkakörökben, de hiányszakma a targoncás, a gépbeállító, a villanyszerelő és a gépész is. Ezek betöltése okozza a legnagyobb nehézséget, hiszen az ország nyugati részében, illetve külföldön jellemzően magasabb a kereseti lehetőség. 

– A munkaerőhiányra a leg­­gyorsabb választ adhatja a határon túlról érkező dolgozók integrálása, ugyanis körükben alacsonyabb a fluktuáció, ezzel egyidejűleg a magyar munkavállalók túlterheltségét is tudják csökkenteni – magyarázta a WHC Csoport területi vezetője. 

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének Békés és Csongrád-Csanád me­­gyében várhatóan munkaerőmegtartó hatása lesz, Bács-Kiskunt kisebb mértékben érinti majd. Országos szinten Békésben az egyik legalacsonyabb a nettó átlagkereset, 2021 har­­madik negyedévében 209 ezer forint, Csongrád-Csanád megye a középmezőnyhöz tartozik 243 ezerrel. 

– Várhatóan ezek alakulása követi a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének tendenciáját, a munkáltatók különböző béren kívüli juttatásokkal igyekeznek kompenzálni az országoshoz képest alacsonyabb jövedelmet – részletezte Bajkán Márk. 

A feldolgozóipar azonnal lehetőséget nyújtott az elbocsátottaknak.