Nem kapnak kellő figyelmet a nemzeti kisebbségek az EU-ban

– Van kisebbség az Európai Unióban, amelynek jogaival foglalkoznak, ezek a szexuális kisebbségek. A nemzeti kisebbségekkel nem törődnek, mert mindenhol etnikailag homogén országot szeretnének kialakítani, ezért nem támogatták korábban a „Minority SafePack – Egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű európai polgári kezdeményezést sem, csak a magyar és a lengyel biztos állt mellé. A stabilitás és a béke kérdésköréhez tartozik a kisebbségek védelme – hangsúlyozta csütörtökön, Szegeden, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa.

Kisebbségvédelem a Kárpát-medencében címmel tartott előadást a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet a Délvidék Házban, ahol közölte, isteni csoda volt, hogy az Európa Tanács (ET) 2014-ben elfogadta az úgynevezett Kalmár-jelentést, melyben a kollektív jogok kérdését feszegették. Hozzátette, csak két olyan jelentés létezik, amelyet elfogadott a tanács, ebből egyik az övé, amit A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában címmel terjesztett az ET elé. Határozatot is hoztak arról, hogy középpontba kell állítani a hagyományos nemzeti kisebbségek szempontjából kiemelkedően fontos és védendő jogokat.

– Szili Katalinnal úgy véljük, hogy mindez még nem elég, arra van szükség, hogy az Unió tagországai építsék be a törvényhozásukba a kisebbségek védelmét. Ezért fogalmaztuk meg az öt alapelvünket. Célunk, hogy ez egy egységes európai dokumentum legyen, így az elveket az EU-tagállamok kötelesek lennének beépíteni saját nemzeti szabályozásukba. Azt szeretnénk, ha a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy lenne, továbbá hogy az állampolgárság elválhasson a nemzeti identitástól, a nemzeti kisebbségvédelem alapja legyen az identitáshoz való jog maradéktalan biztosítása. Emellett az identitás védelmének megvalósításához mind az egyéni, mind a kollektív jogok biztosítása szükséges, és célunk az is, hogy egy állam területén élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezői legyenek az adott államnak – emelte ki az erdélyi születésű magyar politikus.

Beszélt arról is, hogy a mai kormány 2010-ben három alapelvet fektetett le, ebből az egyik az volt, hogy minden magyar számít. Nem azt várja el a kormány, hogy a világban elszórtan magyarok keressék fel, hanem a kabinet megy oda, ahol nekik segítségre van szükségük. Emellett a Kárpát-medencében elszórtan élő magyarok boldogulásáért különböző gazdasági projekteket is indított a kormány, ezt az egyre erősödő magyar gazdaság tette lehetővé – mondta. Kalmár Ferenc szerint a mai európai légkört tekintve az elmúlt 12 évben végzett munkánál többet nem tud tenni a határainkon túl élő magyarok védelméért.

A miniszteri biztos szerint ma Nyugat-Európában jobb kisebbségnek lenni, mint keleten. Szerinte az autonómia legjobb példája Dél-Tirol, ahol a ladinok, az olaszok és a németek is jól megélnek egymás mellett, a legtöbb településen minden felirat három nyelven van, de például saját oktatási rendszerük és színházuk is van ott a németeknek.