Kiszállásos véradáson jártunk a Bedőben

Fontos a jó hangulat, régi ismerősként köszöntötte egymást pedagógus és véradásszervező, diák és újságíró tegnap délután az Al­földi Agrárszakképzési Centrum Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium ebédlőjében, ahol kiszállásos véradást rendeztek. Etelka, a koordinátor – Szervezettek, motiváltak, összeszedettek, és sokan jönnek. Tudják, mi a menet, és példamutató a tanár – indokolta Sólyom Etelka megyei véradásszervező koordinátor, hogy miért jönnek ki egy évben négyszer a Bedőbe vérért. A bedős szervező, Domokos József most nem akart nyilatkozni, szerényen a háttérbe húzódott, de mint ismeretes, 2020-ban a Vöröskeresztes Tevékenységért Kitüntetés bronz fokozatát vehette át részben a véradások szervezésében végzett munkájáért. 

Az egyik diák, Habi Bence Etelka állandó segítője, papírokat tölt ki, kávét készít, ha kell. De nemcsak itt, az ásotthalmi művelődési házban szervezett váradásokon is ott van, és más kiszállásra is elkíséri a csapatot. Azt tanára tette hozzá, hogy már régen megvan Bencének a kötelező 50 órás közösségi szolgálata, de mégis itt van, és segít. Mátyás, az önzetlen – Önzetlen segítséget tudok nyújtani másoknak – válaszolta Katona Mátyás arra a kérdésre, hogy miért jött, majd hozzátette, mióta 2019-ben betöltötte a tizennyolcat, mindig itt van, de iskolán kívül is szokott vért adni.

 Közben a szakszemélyzet segítségével kiderült, ez volt a tizenkettedik véradása. A vér­adókat az egyik helyi étterem is támogatja, tíz pizzával köszönték meg a segítséget, a térség egyik nagy zöldség- és gyümölcskereskedője pedig az almát adta ajándékba. Jár még a vérért csoki, ásványvíz, ezerforintos vásárlási utalvány, alkoholos kézfertőtlenítő, rágó és kedvezményes mórahalmi fürdőbelépő.

Tibor, a visszajáró Közben az adminisztráció után hemoglobinszint-mérés következett, az enyém kiváló, magasabb, mint Mátyásé. Majd jött a vérnyomásmérés, ami szintén magasabb, mint Mátyásé. Ennek már nem örültem annyira. Közben befutott Szilágyi Tibor, aki már nem itt tanul, de ahogy befejezte Szegeden a munkát, mint mindig, fogta magát, és kijött egykori iskolájába vért adni.