Hatalmas előrelépés az agykutatásban

2022.02.24. 20:28

Új agyvizsgálati módszert fejlesztett ki az SZTE egy projektjében

A világon vezető az az agyvizsgálati módszer, amelyet a Szegedi Tudományegyetem szakemberei dolgoztak ki egy 5 éves projekt eredményeként. Saját eszközöket fejlesztettek ki, valamint egy eddig ismeretlen idegsejttípust is sikerült feltárniuk.

Munkatársunktól

Az emberi agykérget sújtó pszichiátriai és neurológiai betegségek megértését és potenciális terápiáját csak korlátozottan alapozhatják a szakemberek más fajokon végzett vizsgálatokra, amelyet az erre a területre bevezetett új hatásmechanizmusú gyógyszerek hiánya is alátámaszt. Éppen ezért a Szegedi Tudományegyetem több mint 608 millió forint támogatás segítségével agykutatással kapcsolatos projektet indított, amelynek során az ember és a rágcsálók idegszövet mintáit vizsgálták a neurobiológia legmodernebb módszereivel. 

Tamás Gábor, az SZTE biológusprofesszora a lezárult projektről elmondta, az elnyert támogatást nem műszerek be­­szerzésére, hanem saját eszközök kifejlesztésére fordították. Így sikerült kidolgozniuk egy olyan módszert az emberi agy vizsgálatára, amely a világon vezető módszernek számít. Hozzátette, a műtét közbeni feladatok ellátására erősítő rendszert kellett beszerezniük, ám ahhoz, hogy ezt embereknél is használni tudják, emberekbe beültethető elektródákat kellett kifejleszteniük. 

A szakember jelezte, a projektben sikerült ez idáig ismeretlen idegsejttípust is feltárniuk a saját fejlesztésű műszerek segítségével, továbbá olyan új, mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket is fejlesztettek, amelyek alkalmasak számos sejttípusból álló szövetminták automatizált analízisére. Mindemellett pedig felfedezték azt, hogy egy agykérgi gátló idegsejttípus, az úgynevezett neurogliaform sejtek a cukorbetegség kezelésében alkalmazott GLP-1 terápia célpontjai. 

 

Arra kérdésre választ adott, hogyan tudták mindezt a rágcsálók mellett az emberi agyon tesztelni. Elárulta, az idegsebészeti klinikán napi szinten végeznek mélyagyi tumorokon műtéteket, ehhez viszont a sebészeknek az agykérgen keresztül kell hozzáférniük, így egy agyszövet darabot el kell távolítaniuk a műtét közben. Ezeket a szövetdarabokat megsemmisítenék, azonban Tamás Gáborék engedélyt kaptak arra, hogy felhasználják a kísérleteikhez. Tamás Gábor leszögezte, a tudományos munka nem ér véget, 2-3 évig még biztosan rendelkezésükre áll támogatás ehhez. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában