A Szent György napi néphagyományból merítettek

Szent György napján történik az állatok kihajtása, nagyon sok hagyomány fűződik ehhez az ünnepnaphoz. Ezen a vidéken például az asszonyok kimentek hajnalban a mezőre, hogy összeszedjék a harmatvizet, amelyből kenyeret sütöttek vagy félretették, hogy a betegeket később ezzel gyógyítsák. A nap mottója a „viszek is, hagyok is”, mert régen az asszonyok is ezt énekelték, miközben a gyógynövényeket és a harmatot gyűjtögették. Soha nem vitték el ugyanis az összeset, hogy legközelebb is ki tudjanak hajtani a növények, nem akarták kifosztani a természetet – mondta el lapunknak Kulik Melinda, a Napsugaras Tájház muzeológusa. 

A szegedi intézményben idén a gyógy- és fűszernövények kerültek a fókuszba. Kézműves program keretében a gyerekek só-liszt gyurmából medálokat készíthettek, amelyeket gyógynövényes lenyomatokkal díszíthettek, továbbá filcvirágokat, valamint tealevél, illetve fűszertartó zsákokat is alkothattak. 

A felnőtteket kultúrsétákkal várták, amelyek során Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Tömörkény István és Cserzy Mihály alsóvárosi témájú írásaival ismerkedhettek a résztvevők. Emellett előadást hallhattak a bibliai gyógynövényekről, a boszorkánykonyhában pedig diós-rozmaringos süteményt süthettek, továbbá körömvirágból készíthettek szappant, krémet és fürdőbombát. A körömvirágot régen zsírral keverve sebgyógyításra, napégésre, ekcémás bőrkiütések ellen használták.