Az oktatásügy szolgálatában

Illyés Szabolcs 2002 óta oktat a Szegedi Tudományegyetemen, 2019-től a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Összehasonlító Társadalomelméleti és Politikatudományi kutatócsoportjának vezetője. 2016-ban csatlakozott a Kereszténydemokrata Néppárthoz. 
 

Tragédia sarkallta tettre 

Lapunknak elmondta, a politikai aktivitásra egy tragédia sarkallta. 

Abban az évben Franciaországban egy katolikus papot, a 85 éves Jacques Hamel atyát misézés közben egy iszlamista férfi megtámadta, és késsel elvette az életét. Hívő emberként ez volt az a pont az életemben, amikor eldöntöttem, hogy a közéletben is tevőlegesen szeretnék részt venni a védekezésben, és a Kereszténydemokrata Néppártban láttam a közéleti defenzió lehetőségét, ahol valóban lehetőség van érdemben, konkrétumokkal segíteni 

– mondta. 
 

Mottója: Hagyomány és fejlesztés 
 

A közelmúltban a KDNP oktatási szakbizottságának elnökévé választották, amely pozíció kapcsán zsinórmértékként a hagyománytisztelet és fejlesz­tés mottót határozta meg. 

 Bár ellenzéki oldalról sok kritika éri, oktatási rendszerünk ha­­zánk piacképes exportterméke. Noha a nemzetközi, szakmai összehasonlító rendszerek eredményeiben a köznevelés te­­kintetében némi leszakadás tapasztalható, tudni kell, hogy azok elsősorban a kompetencia szintű készségfejlesztési dimenziót mérik. Ez azonban csupán egy aspektusa a nagy halmaznak. Rengeteg olyan szakmai tényező létezik a hazai oktatási rendszerben, amely a múltból fakad, és amelyben szinte egyedülállóak vagyunk. Ezek a hagyományos jó gyakorlatok sok esetben komplexebb rálátást biztosítanak a magyar fiatalok számára, amelynek bárhol a világon nagy hasznát veszik 

– részletezte, majd fejlesztési terveit ismertette. 
 

 Szükséges a pedagógusok bérrendezése. Ez már elindult, a kormányzat nyitott a kérdésben, hiszen január 1-től tíz százalékkal emelkedett a bérük. Idén várható még emelés, jövőre pedig a tervek szerint egy nagyobb volumenű bérrendezés következik 

– közölte, majd a választások előtti pedagógussztrájk másik követelésére reflektált. 

 A munkateher megfelelő elosztása is szerepelt a követelések között. Meg kell találni a módokat, amelyek révén az utánpótlás aktívan becsatornázható. Emellett szemléletváltásra van szükség, az oktatás ügyének holisztikus kezelésére. A távoktatás, a hibridizáció nemcsak a pandémia kényszere volt, de egyben a jövő iránya is itthon és nemzetközi szinten is. A szülőknek tudatosítani kell, hogy a gyerekük sikerességének kulcsa nem kizárólag a tanáron múlik. A tananyag továbbadása a szaktanár feladata, a motiváció azonban legalább annyira a szülőn is múlik 

– részletezte, majd az oktatási szakbizottság tanácsadói feladatkörét hangsúlyozta. 
  Javaslatot fogalmazunk meg egy olyan, nemzeti fó­­rum kialakítására, amelyet „ma­­gyar oktatási parlamentnek” is nevezhetünk, amely egységes módszertani ajánlások megfogalmazására lesz képes. A kö­vetkező lépés pedig a pedagógusok szak- és továbbképzési rendszerének megreformálása lehet – mondta. 
 

A szakma presztízsének rendezése a cél 
 

A tervek között említette a pe­­dagóguspálya presztízsének rendezését is. 

 A társadalom­ban helyére kell kerülnie a pe­­dagógusszakmának. A ta­­nár a nyugati civilizációkban mindig is az elit része volt. Ma hazánkban ez sok szempontból nagyon nem így van. Mára a társadalmi tekintély skáláján a tanár erodálódott. Irányítási és érdekképviseleti szempontból egyaránt alaposan át kell gondolni, hogy melyek azok a szempontok, amelyek előreviszik a tanárok presztízsét 

– hangsúlyozta.