Jelezze, aki látja a veszélyes kullancsot

Továbbra is civilek bevonásával kutatják a többféle veszélyes kórokozót, köztük a krími–kongói vérzéses lázat okozó vírust terjesztő Hyalomma kullancsot. Tavaly két esetben beigazolódott a nem őshonos vérszívó hazai jelenléte. Egy szarvasmarha testéről gyűjtöttek be Bács-Kiskun megyében a csoport járványtani szempontból szintén fontos faja, a Hyalomma rufipes egy példányát. 
 

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat munkatársai továbbra is azt vizsgálják, hogy az or­­szágban hol bukkannak fel a tőlünk délebbre honos kullancsok. Mint azt Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője korábban elmondta: a vonuló madarakkal kerülhetnek eredeti élőhelyüktől távoli területekre a vérszívók. Európa klímája hosszú ideig alkalmatlan volt bizonyos fajok túléléséhez, mostanra ez megváltozott. A szakértői csoportok a fertőzéseket hordozó ízeltlábúakra különösen figyelnek, egyebek mellett az agráriumban is jellemző a megfigyelőhálózat. 
 

A madarakon a fiatal példányok érkeznek meg Magyaror­szágra is, majd lehullva a talajon alakulnak át felnőtt kullanccsá. A Hyalomma tu­­lajdonságában is eltér a megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb. A ku­tatók felhívják a figyelmet arra is, hogy több helyen tévesen a tarka pajzsú, kutyákon gyakori Dermacentor kullancs képe je­lent meg Hyalomma helyett. A felismerésüket segíti, hogy a Hyalomma háti felületét egy­színű sötét pajzs borítja. A ta­­valy azonosított példányok nem voltak fertőzöttek a krími–kongói vérzéses láz vírusával. Mint írják, a vándormadarak nem hordozzák ezt a vírust, ezért kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére. 
 

Az ELKH arra kéri a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsokat látnak. A [email protected] e-mail-címen várják az értesítést.