2022.05.20. 15:54
Márványtábla őrzi Kocsis János emlékét
„Na, ürgécskék, én leszek az osztályfőnökötök” – ezekkel a szavakkal kezdte tanári pályafutását Kocsis János, a Vedres István Technikum egykori, legendás pedagógusa, akinek emléktábláját pénteken avatták föl az intézményben. Hajdani diákja ünnepi beszédében elmondta, a szabadság és az értéken alapuló tisztelet kettőssége volt az, amit tanulói tarisznyájába tett a szeretett mérnöktanár.
Özvegye és fia leplezte le ünnepélyes keretek között Kocsis János, a Vedres iskola hajdani mérnöktanárának emléktábláját. Fotó: Török János
Márványtábla őrzi immár a Szegedi SZC Vedres István Technikumban az intézmény egykori mérnöktanára, Kocsis János emlékét. A Bánfi Gábor szobrászművész által készített emléktábla pénteki avatóünnepségére az iskola számos öregdiákja ellátogatott, lelkesen osztották meg egymással egykori pedagógusukhoz fűződő történeteiket. Kocsis János 1958 és 1996 között tanított a Vedres iskolában.
Nagy János Miklós igazgató köszöntő szavait követően László Tibor építészmérnök tisztelgett ünnepi beszéddel hajdani osztályfőnöke emléke előtt, amelyben felelevenítette szeretett tanára szavajárását, szabadságszeretetét, vérbeli úriember jellemét.
A harmadik év elején, 1960-ban egy meglepő és meghatározó dolog történt. Egy igen fiatal ember nyitott be az osztályba, megállt az ajtóban, majd egy lezser mozdulattal a tanári asztalra röpítette az osztálykönyvet. Kényelmesen elhelyezkedett a tanári asztal tetején, és megszólalt: „na, ürgécskék, én leszek az osztályfőnökötök, Kocsis János”. Az elkövetkezendő két év hasonló stílusban telt el, ami egy élmény volt számunkra a többi meglett korú, fegyelemre és tekintélyre építő, vérbeli pedagógus között – idézte fel a legendás pedagógushoz fűződő, első emlékét hajdani diákja. László Tibor hangsúlyozta, osztályfőnöke szabadságszeretete és a laza, már-már baráti tanár-diák kapcsolat azonban korántsem eredményezett szabadosságot jelleme tekintetében és nem ment a tanulás rovására sem.
Elmondhatatlanul sokat profitáltunk a vele való kapcsolatból. Az építészeti lét dimenzióit nyitotta meg számunkra, hogy lehet másképp is élni, gondolkodni, viselkedni, mint amit a konvenció diktál, de annak értéken kell alapulnia és hitelesnek kell lennie. Ez a lezser, szabad, formákat bontó személyiség ugyanakkor végtelenül tiszteletteljes, igazi úriember volt. A szabadság és az értéken alapuló tisztelet kettőssége volt az, amit sokunk tarisznyájába tett – fogalmazott László Tibor.
Az emléktábla avatással egy időben az iskola kiállító termében tárlat nyílt Kocsis János festményeiből és rajzaiból. Templomok, falusi házak, szélmalmok és vitorlások egyaránt megihlették utazásai során.
