Virágzik a méhbangó

Virágzik a kosborfélék családjába tartozó méhbangó ha­­zánkban, a növényt Esztergom környékén az MTI fotósa, Kovács Attila kapta lencsevégre. A hazánkban fokozottan védett növényfaj elsősorban dombvidéki, ritkábban síksági vagy alacsonyabb hegyvidéki részeken található meg. 

Leg­gyakoribb a Zalai-dombságon, de előfordul a Pilisben, a Vértesben, a Bakonyban, a Mecsekben, a Villányi-hegységben, a Duna–Tisza közén és a Kisalföldön is.Érdemes róla tudni, hogy a természetvédelmi értéke 250 ezer forint. A méhbangó május–júniusban virágzik, évelő, virágzata nyúlánk, ritkás fürt, amelyet 3–12 rózsaszínes-sötétbarnás virág alkot. Külső lepellevelei rózsaszínek vagy fehérek, míg a belső lepellevelek aprók, ár alakúak, színük zöldes. A sötétbarna méz­ajak erősen domború, a tövénél világosbarna vagy barnásvörös folt látható, amelyet sárgásan szegélyezett lilásbarna rajzolat vesz körbe. 

A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság beszámolója sze­­rint a méhbangó nemcsak szép, de érdekes növény is, szaporodása során ugyanis kettős stratégiát alkalmaz. Jú­­niusi virágzása első szakaszában rovarutánzó formájú mézajkával hártyásszárnyú rovarokat csábít magához, és velük igyekszik elvégeztetni a megporzást. Amennyiben ez nem jön össze, a „ha ló nincs, jó a szamár is” elvét követve átvált önbeporzásra.