Életeket menthetnek a városi zöldfelületek

Az elhúzódó hőhullámok esetén az emberi szervezetet extrém stressz éri, amely akár halálos is lehet a veszélyeztetett csoportoknál, mint az idősek, a kisgyerekek vagy a szív- és érrendszeri betegséggel küzdők. A Szegedi Tudományegyetem TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén évtizedes hagyományokkal rendelkező városklíma, humán bioklíma és ökoszisztéma szolgáltatás kutatás folyik. 

A kutatók azt vizsgálják, hogy milyen hőterhelés éri a városban élőket, továbbá megoldásokat is javasolnak a problémára – tájékoztatott az SZTE közleményében. 

Többek között bioklíma indexek segítségével számszerűsítik úgynevezett PET-értékekben a szervezetet érő hőterhelést, amelynek a tűző napon állva – annak ellenére, hogy a hőmérő higanyszála 38 Celsius-fokot mutat – a PET értéke akár 50 Celsius-fok fölötti is lehet.

A tudósok ahhoz igyekeznek hozzájárulni, hogy minél többet tudjunk meg a klímaváltozás városokra és városlakókra gyakorolt hatásairól és minél több információ álljon rendelkezésre a természetalapú megoldások hatékonyságáról, segítve ezzel a széleskörű alkalmazásukat.

 Fontos, hogy a várostervezők olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, a fák az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 Celsius-fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET index értékével kifejezve. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal „begyűjtött” energia éjjel hőként kisugárzódik 

– részletezte Gulyás Ágnes, a tanszék adjunktusa.