Felújították Szeged legendás főkapitányának sírját

Szalay József Békéscsabán született 1870-ben, tanulmányait Szegeden, Budapesten és Bécsben végezte, jogi végzettséget szerzett. A közigazgatásban dolgozott Békéscsabán, majd rendőrfőkapitány-helyettesként került Szegedre, hét évre rá pedig már rendőrfőkapitánnyá választották. 

A róla alkotott véleményt a literátus főkapitány jelző adja vissza a legjobban. Ritkán fordult elő, hogy irodalombarátnak neveztek egy rendőrfőkapitányt, de Szalay József nemcsak szívesen olvasott, hanem körülbelül 15 ezer kötetes könyvtára is volt. Emellett ő maga is írt prózai műveket, színdarabokat, sőt abban is szerepe volt, hogy a Tanácsköztársaság utáni rendőri intézkedéseket illetően egy-két szegedi írót, Tömörkényt, Mórát igyekezett baráti elbánásban részesíteni – emlékezett meg Szeged legendás rendőrfőkapitányáról Csendes Tibor, a Dugonics Társaság alelnöke csütörtökön sírjánál, amelynek komoly megrongálódására lapunk hívta fel a társaság figyelmét tavasszal. Összefogva a szegedi önkormányzattal, felújították a sírhelyet, amely immár ismét méltó körülmények között őrzi Szalay József emlékét. A társaság tagjai koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a nyughelynél. 

A Dugonics Társaság mellett a szegedi önkormányzat is helyezett el koszorút, a síremlék felújítását az önkormányzat végeztette el.

Csapó Benő arról is beszélt, hogy Szalay József 1917-től haláláig, 1937-ig volt a Dugonics Társaság elnöke, valamint, hogy sokat jótékonykodott családjával. Tömörkény István temetésén fázott meg, ezt követően néhány nap múlva eltávozott az élők sorából. A Móra Ferenc Múzeumban ravatalozták fel, és a temetésén akkora tömeg volt, hogy utcák hosszán hömpölygött. Csak a rendőrökből tíz zászlóalj vonult ki búcsúztatására.