Kétszáz éves lett a templom, Dorozsma legnagyobb kincse

1793-ban Petrits István szegedi plébános tette le a kiskundorozsmai római katolikus templom alapkövét, amely 1822-re készült el neoklasszicista stílusban, tervezője és építője Rábel György volt. 

A torony pedig Novászky János tervei alapján épült meg empire stílusban. A ma már műemléknek számító 200 éves templomot 1804-ben Keresztelő Szent János tiszteletére ajánlva Bodonyi Miklós esperes plébános áldotta meg, majd 1856-ban Roskoványi Ágoston püspök szentelte fel. 

Búcsúi szentmise a kétszáz esztendős templomban 

Vasárnap búcsúi szentmise volt a dorozsmai templomban az előfutár, az Úr útjának előkészítője, vagyis Keresztelő Szent János szü­letése főünnepének – június 24. – alkalmából, a liturgián pedig a 200. évfordulót is megünnepelték. 

A szentmisét bemutató Veréb László, a Szent Gellért Szeminárium spirituálisa prédikációjában arról beszélt, hogy Keresztelő Szent János volt az, aki már akkor megmozdult, örvendezett, ami­­kor édesany­­ja, Erzsébet ta­lálkozott Szűz Má­­riával, Jézus édesanyjával. Hozzátette, ez jól mutatja azt, hogy nem lehet elég korán kezdeni Isten szeretetét, már magzat állapotban elkezdődhet az. 

A lelkipásztor rámutatott, Ke­­resztelő Szent János és Jézus na­­gyon tisztelték egymást, és amikor Jézus alámerült a Jordán folyóban, János már akkor érezte, hogy feladata van, egész életét a Szentlélek üzenetének tolmácsolásával töltötte. Jézus látta benne az Istenre való hagyatkozását – tette hozzá. 

Egy irányba tartunk, közös az alapunk 

Megjegyezte, amikor lefejezték Jánost, akkor Jézus rádöbbent arra, hogy ha egy ilyen hiteles embert büntetlenül így el lehet tenni láb alól, akkor neki sem lesz más sorsa. Éppen ezért ekkor visszavonult, majd a közelgő haláláról kezdett el beszélni. Jézus ekkor értette meg igazán, hogy Isten nem úgy működik, ahogyan azt ő képzelte. 

Veréb László szerint sokszor mi magunk is másképp képzeljük el azt, amit Isten tesz az életünkben, hiszen nem mindig úgy működik, mint ahogyan mi szeretnénk. Hangsúlyozta, hagynunk kell, hogy Isten Isten legyen, és az ő tervei, akarata szerint nyilvánuljon meg az életünkben. Kiemelte, ugyanígy van ez a házastársunk, családtagunk és testvérünk kapcsán is, másmilyennek gondoljuk a másikat, emiatt nem mindig úgy cselekszik, ahogy mi azt elvárnánk, sőt, néha meg is bánt minket emiatt. De hinnünk kell ab­­ban, hogy ettől a másik szeret engem, fontos vagyok a számára, és hinni kell abban is, hogy egy irányba tartunk, közös az alapunk, egymáshoz tartozunk – hív­ta fel a figyelmet a lelkipásztor, aki a szentmisén a jubiláló házasokat is megáldotta. 

1873-ban készült el a ma is működő orgona 

Azt már Mihálffy Bélától, az egy­háztanács alelnökétől, a térség országgyűlési képviselőjétől tudtuk meg, hogy az eltelt 200 év alatt Kiskundorozsma jelképe lett a Keresztelő Szent János-templom, amelynek megépítéséhez minden dorozsmai pénzzel vagy önként vállalt munkával járult hozzá. 

A templom korabeli értéke egyébként természetben 16 ezer 464 má­­zsa, azaz 164 vagon búza volt. A városrész egykori plébánosának, Sztriha Kálmánnak a feljegyzései­ből pedig kiderül, hogy a főoltárt Christened József tiroli szobrászmester készítette, valamint a szószék is az ő keze munkáját dicséri. 

A tölgyfa gyóntatószékeket helyi mesterek készítették el, darabonként 560 pengőbe kerültek, míg az áram bevezetése 1480 pengő volt 1926-ban. 
A 200 éves műemlék egyik ék­köve az ifj. Kovács István szegedi orgonaépítő által készített hangszer, amely a mester főműve, egy­­ben a legnagyobb alkotása is. 1873. április 29-én készült el a 17 változatú díszes orgona, amelyen a mester 8 évig dolgozott, és amelynek ma is bárki a csodájára járhat a templomban, hiszen a hangszer azon ritka orgonák közé tartozik, amelyek megmaradtak eredeti építésükben. 

A templom másik érdekessége az Irgalmasság oltárja, amely II. János Pál pápa vércseppjét őrzi, amelyet egy zarándoklat során hoztak el Magyarországra. Az ötlet a templom jelenlegi plébánosától, Gordos Ferdinándtól származott, aki azt szerette volna, ha lemásolják a wadowicei főoltárt. Ehhez gyorsan meg is találta a szakembereket, méghozzá helyben, Simon Ferenc fafaragó és festőművészt, illetve Petrov András asztalost. 

A Dorozsmáért Díjjal elismert szakembereknek három hónapba telt a terveket elkészíteni, hiszen az volt a céljuk, hogy pontosan visszaadják a formákat és az arányokat, még akkor is, ha az eredeti oltár majdnem dupla akkora. 

A torony órája már 184 éve mutatja az idő múlását 

Szintén különlegessége a 200 templomnak, hogy helyet kapott benne egy II. világháborús emlékszobor is, valamint az azt körülvevő monolitok, amelyeken az elesett katonák nevei olvashatók. A helyiek körében egyébként igen kedvelt a torony 184 éve működő órája is, amelyhez érzelmileg kö­­tődnek a kiskundorozsmaiak. Ép­­pen ezért tavaly, amikor az önkormányzat és az egyházmegye már nem tudott forrást biztosítani az óra működtetéséhez, az a döntés született, hogy a Sztriha Kálmán Közhasznú Alapítvány finanszírozza a jövőben az óra működtetését Tapodi Mihály mester közreműködésével. 

Mihálffy Béla elmondta, az el­­múlt években sokat költöttek a templom felújítására, 5 évvel ezelőtt például a tetőt és a tornyot is sikerült renoválni. Munka azonban maradt, most 15 millió forint pályázati támogatásból a templom hajójának teljes külsején rendbe hozzák a vakolathibákat és a festést. Így tehát a 200 éves épület új külsőt kap az évfordulójára. 

Kiállítást nyitottak, koncertet tartottak 

Az ünnep alkalmából a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Ház tárlatot nyitott a templomról készült festményekből. A kiállítás anyaga a településen élőktől származik, mindenkit arra kértek, hogy amennyiben az otthonában van festmény a 200 éves épületről, akkor azt vigye be az intézménybe. A tárlat három héten át várja a látogatókat.