2022.08.07. 15:30
80 éve tették le a templom alapkövét
Szentes ugyan ízig-vérig református város, a katolikus hívek számának gyarapodása előbb a Szent Anna- mellett egy új plébánia, majd szűk negyedszázaddal később egy önálló templom felépítését is megkívánta. Így épült fel a Felsőpárton a Jézus Szíve-templom, melynek alapkövét nyolcvan éve tették le.
Árnyat adó fák rejtik a város legfiatalabb templomát. Fotók: Majzik Attila
SzentesJó előjelekkel vágott neki az új évszázadnak Szentes: az első világháborút megelőző „boldog békeidőkben” egy gyarapodó, prosperáló település képét mutatta. A város lakossága is átalakulóban volt, az ekkortájt 32 ezres Szentesen egyre több volt a katolikus vallású, a hívek száma már csaknem elérte a reformátusokét.
A reformátusoknak 1914-re már a második templomuk is felépült, a katolikus híveknek viszont csak a Szent Anna-templom állt a rendelkezésükre. Ez tette indokolttá az egyházközség két részre osztását: 1920-ban megalakult Szentes második római katolikus plébániája a Felsőpárton, melyet Jézus Szent Szívéről kereszteltek el. Bő két évtizedig azonban templom nélkül maradtak a hívek, a felsőpárti katolikus templom alapkövét nyolcvan éve, 1942-ben tették le.
Templomot építenek a szerzetesek
Az új egyházközség élete nem indult könnyen, az első plébános, Nitsch Arthur kezdetben még egy magánlakásban misézett. Kápolnát és paplakot egy évtized múlva alakítottak ki a Jókai utcában, majd 1936-ban a ferences szerzetesrend kapucinusai vették át az épületeket és a javadalmakat. Ők vállalták, hogy a szolgálat mellett egy új templomot is felépítenek.
A szervezést Juhász Irén házfőnök vállalta magára, akinek áldozatos munkáját az 1939-ben kitört második világháború is nehezítette. A szép vonalú neoromán templom terveit a kor jeles építésze, Fábián Gáspár készítette el, és Cseuz Béla városi főmérnök hagyta jóvá.
Hagyatékból kezdődhet az építkezés
Az építkezés megkezdéséhez a hívektől is számítottak adományokra, de a döntő egy házaspár nagylelkű végrendelete volt: a szükséges építőanyagok beszerzését Fekete Demeter gazdálkodó és neje, Aradi Viktória hagyatéka tette lehetővé. Az első kapavágást 1942 májusában tették meg, az alapkövet pedig június 14-én helyezték le. Az ünnepi alkalomból Medgyesi Dezső kapucinus tartományfőnök mondott beszédet, de az alapkő letételénél Maros János plébános és az akkori váci kanonok is megjelent.
Irén atya, az építkezés motorja
Mint a visszaemlékezésekből, helytörténeti írásokból kiderül, az építkezés lelke, motorja Juhász Irén kapucinus atya volt, aki fáradhatatlanul járt-kelt, ellenőrzött, buzdított, intézkedett.
Mellette a szentesi mesterek is kitettek magukért: a szakipari munkákat helyi mesterek végezték, a téglát pedig a szintén szentesi Zsoldos Rt. szállította. Így a helyiek összefogásának köszönhetően a templom a háborús viszonyok ellenére gyorsan, egy év alatt elkészült. A felsőpárti Jézus Szíve-templomot 1943. július 4-én dr. Pétery József váci megyés püspök szentelte fel a város elöljárói, a felekezetek képviselői és nagyszámú szentesi lakos jelenlétében.
Szegénynek és gazdagnak egyaránt megfelelő
A korabeli újságok így tudósítanak az elkészült templomról: „A templom belső tere világos és szép, nincsen agyoncicomázva, túltömve drágaságokkal, így szegénynek és gazdagnak egyformán jóleshet benne tartózkodni.”
A templom freskóit Márton Lajos budapesti festőművész készítette. Az oltárképek különlegessége, hogy a szakrális ábrázolások alatt a város jellegzetes épületei és szentesi emberek is meg lettek örökítve. A fő adományozó Fekete Demeter feleségével és Juhász Irén házfőnökkel a magasba emelik a templom makettjét, körülöttük pedig mindenféle rendű-rangú városlakók is láthatók: magyar nemes úr, nemzetes asszony, imádkozó diákok, kévét vivő földművesek, birkát legeltető pásztor, huszár, víg gyermekek, kalaplevéve hódoló kubikos, imádkozó hivatalnokok. A freskó alakjait szentesi lakosokról mintázta a festő, így Balázs András tanító is látható köztük könyvvel a kezében.
Kripta az oltár alatt
Szentes legfiatalabb temploma az évek során folyamatosan gyarapodott, a hívek adományaiból 1958-ban megépülhetett az orgona, 1967-ben pedig megújult a festés és a világítás, valamint elkészültek a színes iparművészeti üvegablakok is. 1969-ben két harang, egy 2,5 mázsás és egy 1,5 mázsás került a toronyba, ennek felszentelésekor zajlott először magyar nyelven a misézés a hívekkel szemben felállított oltártól a II. vatikáni zsinat döntését követően.
A szentély és a sekrestye alá kripta épült, ide eleinte csak a kapucinus rend tagjait és az egyház segítőit temették. Az elsők között kapott helyet Fekete Demeter és neje, akiknek hamvait a hálás kapucinusok a díszhelyre, a főoltár alá temették. Szintén idetemetkezett végakarata szerint 1981-ben dr. Bugyi István Kossuth-díjas sebészprofesszor, a kórház egykori igazgatója is.