Egy év alatt felépült a háború ellenére

2022.08.07. 15:30

80 éve tették le a templom alapkövét

Szentes ugyan ízig-­vérig református város, a katolikus hívek számának gyarapodása előbb a Szent Anna- mellett egy új plébánia, majd szűk negyedszázaddal később egy önálló templom felépítését is megkívánta. Így épült fel a Felsőpárton a Jézus Szíve-templom, melynek alapkövét nyolcvan éve tették le.

Majzik Attila

Árnyat adó fák rejtik a város legfiatalabb templomát. Fotók: Majzik Attila

SzentesJó előjelekkel vágott neki az új évszázadnak Szentes: az első világháborút megelőző „boldog békeidőkben” egy gyarapodó, prosperáló település képét mutatta. A város lakossága is átalakulóban volt, az ekkortájt 32 ezres Szentesen egyre több volt a katolikus vallású, a hívek száma már csaknem elérte a reformátusokét. 

A reformátusoknak 1914-re már a második templomuk is felépült, a katolikus híveknek viszont csak a Szent Anna-templom állt a rendelkezésükre. Ez tette indokolttá az egyházközség két részre osztását: 1920-ban megalakult Szentes második római katolikus plébániája a Felsőpárton, melyet Jézus Szent Szívéről kereszteltek el. Bő két évtizedig azonban templom nélkül maradtak a hívek, a felsőpárti katolikus templom alapkövét nyolcvan éve, 1942-ben tették le. 

Templomot építenek a szerzetesek 

Az új egyházközség élete nem indult könnyen, az első plébános, Nitsch Arthur kezdetben még egy magánlakásban misézett. Kápolnát és paplakot egy évtized múlva alakítottak ki a Jókai utcában, majd 1936-ban a ferences szerzetesrend kapucinusai vették át az épületeket és a javadalmakat. Ők vállalták, hogy a szolgálat mellett egy új templomot is felépítenek. 

A szervezést Juhász Irén házfőnök vállalta magára, akinek áldozatos munkáját az 1939-ben kitört második világháború is nehezítette. A szép vonalú neoromán templom terveit a kor jeles építésze, Fábián Gáspár készítette el, és Cseuz Béla városi főmérnök hagyta jóvá. 

Hagyatékból kezdődhet az építkezés 

Az építkezés megkezdéséhez a hívektől is számítottak adományokra, de a döntő egy házaspár nagylelkű végrendelete volt: a szükséges építőanyagok beszerzését Fekete Demeter gazdálkodó és neje, Aradi Viktória hagyatéka tette lehetővé. Az első kapavágást 1942 májusában tették meg, az alapkövet pedig június 14-én helyezték le. Az ünnepi alkalomból Medgyesi Dezső kapucinus tartomány­főnök mondott beszédet, de az alapkő letételénél Maros János plébános és az akkori váci kanonok is megjelent. 

Jézus Szent Szívéről keresztelték el a felsőpárti katolikus templomot. 
Forrás: Majzik Attila

Irén atya, az építkezés motorja 

Mint a visszaemlékezésekből, helytörténeti írásokból kiderül, az építkezés lelke, motorja Juhász Irén kapucinus atya volt, aki fáradhatatlanul járt-kelt, ellen­őrzött, buzdított, intéz­kedett. 

Mellette a szentesi mesterek is kitettek magukért: a szakipari munkákat helyi mesterek végezték, a téglát pedig a szintén szentesi Zsoldos Rt. szállította. Így a helyiek összefogásának köszönhetően a templom a háborús viszonyok ellenére gyorsan, egy év alatt elkészült. A felsőpárti Jézus Szíve-­templomot 1943. július 4-én dr. Pétery József váci megyés püspök szentelte fel a város elöljárói, a felekezetek képviselői és nagyszámú szentesi lakos jelenlétében.

Szegénynek és gazdagnak egyaránt megfelelő 

A korabeli újságok így tudósítanak az elkészült templomról: „A templom belső tere világos és szép, nincsen agyoncicomázva, túltömve drágaságokkal, így szegénynek és gazdagnak egyformán jóleshet benne tartózkodni.” 

A templom freskóit Márton Lajos budapesti festőművész készítette. Az oltárképek különlegessége, hogy a szakrális ábrázolások alatt a város jellegzetes épületei és szentesi emberek is meg lettek örökítve. A fő adományozó Fekete Demeter feleségével és Juhász Irén házfőnökkel a magasba emelik a templom makettjét, körülöttük pedig mindenféle rendű-rangú város­lakók is láthatók: magyar nemes úr, nemzetes asszony, imádkozó diákok, kévét vivő földművesek, birkát legeltető pásztor, huszár, víg gyermekek, kalaplevéve hódoló kubikos, imádkozó hivatalnokok. A freskó alakjait szentesi lakosokról mintázta a festő, így Balázs András tanító is látható köztük könyvvel a kezében. 

Kripta az oltár alatt 

Szentes legfiatalabb temploma az évek során folyamatosan gyarapodott, a hívek adományaiból 1958-ban megépülhetett az orgona, 1967-ben pedig megújult a festés és a világítás, valamint elkészültek a színes iparművészeti üvegablakok is. 1969-ben két harang, egy 2,5 mázsás és egy 1,5 mázsás került a toronyba, ennek felszentelésekor zajlott először magyar nyelven a misézés a hívekkel szemben felállított oltártól a II. vatikáni zsinat döntését követően. 

A szentély és a sekrestye alá kripta épült, ide eleinte csak a kapucinus rend tagjait és az egyház segítőit temették. Az elsők között kapott helyet Fekete Demeter és neje, akiknek hamvait a hálás kapucinusok a díszhelyre, a főoltár alá temették. Szintén ide­temetkezett végakarata szerint 1981-ben dr. Bugyi István Kossuth-díjas sebészprofesszor, a kórház egykori igazgatója is. 
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában