Világhírű neurológus, de regényt is írt

2022.08.22. 20:00

Makó díszpolgára jó szívvel emlékezik a gyermekkorára

A díszpolgári cím idei makói kitüntetettje a város szülötte, a Londonban élő világhírű neurológus professzor, Lantos Péter. A vészkorszakot gyermekkorában túlélt, majd 1969-ben Angliába disszidált orvost meglepte a kitüntetés. Ha hazajön, azokat a helyeket keresi fel, amelyeket gyermekkorából ismer.

Szabó Imre

Lantos Péter Farkas Éva Erzsébet polgármestertől és Lázár János minisztertől vette át a díszpolgári cím jelképeit. Fotó: Szabó Imre

Épp a névnapomon kaptam egy telefont. A polgármester, Farkas Éva Erzsébet hívott, hogy elmondja, idén én kapom a díszpolgári címet

 – mesélte Lantos Péter, az idei kitüntetett. A makói születésű, jelenleg Londonban élő nyugalmazott orvosprofesszor az idegsejtek kóros elváltozásait kutatta, fő szakterülete az Alzheimer-kór volt – munkáját tavaly ismerték el a Brit Birodalom Érdemrendjével. Mint mondta, az elismerés híre váratlanul érte. 

A magyar hatóságoktól legutóbb 1969-ben kaptam elismerést: 16 hónapos börtönbüntetést és vagyonelkobzást, amiért disszidáltam

 – elevenítette fel.

Túlélte a vészkorszakot

A sors véletlene volt, hogy túléltük

 – mesélte a vészkorszakról. 

A mi vonatunk Auschwitz előtt Ausztriába vitt bennünket, ahol voltunk néhány hónapot, majd Bergen-Belsenbe kerültünk. Persze az sem volt egy úttörőtábor: édesapám ott halt éhen, a bátyámat munkatáborba vitték, aki több nagybátyámmal együtt a Don-kanyarban fagyott meg

 – tette hozzá. Lantos Péter Sínek és sorsok címmel önéletrajzi regényt is írt, amelyben feleleveníti a vészkorszakhoz kötődő emlékeit. Könyve 2006-ban Nagy-Britanniában jelent meg először, ahol nagy elismerés mellett ma már a harmadik kiadásnál tart. 

Fotós: Szabó Imre

Tudományos karrier

Az egykori makói gimnazista, Lantos Péter tudományos karrierjének indulásáról azt mondta, jókor volt jó helyen. Az ösztöndíja egy évre szólt, amit meghosszabbítottak, aztán a londoni egyetemen állást kapott, dolgozni kezdett a PHD-n, amit 1973-ban kapott meg. A szakvizsga után 1975-ben nevezték ki főorvosnak, majd 10 évvel a disszidálása után tanszékvezető tanárrá nevezték ki. Kutatási területe az idegsejtek degeneratív megbetegedése, a különböző demenciák voltak, mindenek előtt az Alzheimer-kór. Nevéhez fűződik annak a szakkönyvnek a szerkesztése, amely a mai napig a betegség kutatásának alapműve.

Szívében máig makói

A városhoz köt a mai napig sok minden. Ez nem csak a zsidóságommal függ össze: jó szívvel emlékszem vissza az első iskolámra, a Szent István téri katolikus iskolára, amit később megszüntettek, illetve a gimnáziumi évekre. Nincs elég szó, hogy dicsérni tudjam a tanáraimat: magas volt a színvonal, sokat követeltek 

– mesélte. Ha hazalátogat, feltétlenül felkeresi Teleki utcai egykori otthonukat, a Tinódi utcai szülőházat és nagyon szeret a Maros-parton sétálni, ami a gyermekkor szabadságát idézi fel számára.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában