Nincs veszélyben az ivóvízellátás

2022.08.12. 17:30

Súlyos vízhiány van a megyében

2022 valószínűleg az elmúlt 120 év egyik legszárazabbikaként vonul be a történelemkönyvekbe. Az Alföld nagy részén a szokásos csapadék fele hiányzik a talajból. A rendkívüli vízhiány a Csongrád-Csanád megyei települések ivóvízellátását nem veszélyezteti.

Jeszenszky Zoltán

Kiszáradt a Nagyszéksós-tó, a bivalyrezervátum tava, erre emberemlékezet óta nem volt példa. Fotó: Karnok Csaba Fotó: Karnok Csaba (KC) – Délmagyarország (DM)

A szélsőségesen nagy vízhiányt a téli és a tavaszi időszak rendkívüli szárazsága okozza, a várható csapadékmennyiségnek csak a fele hullott le a térségben – tudtuk meg Borza Tibortól, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesétől. A nyár eddig hőhullámokat hozott, esőt csak mutatóba, ezért a csapadékhiány tovább nőtt, a talajvíz szintje pedig jelentősen csökkent. Voltak olyan térségek a megyében, ahol csaknem 20 centimétert meghaladó mértékben süllyedt. Például a Duna–Tisza közi Homokhátságon alakult ki kritikus helyzet. 

Rekordokat döntöget a nyár

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl az ország. A megyeszékhelyen a júliusi átlaghőmérséklet 23,3 Celsius-fok volt, 2,4 fokkal volt magasabb az ilyenkor megszokottnál. És nem véletlenül mondják, hogy Szeged a napfény városa. Júliusban 371 órán keresztül sütött a nap, ami 27 százalékkal több a sokévi átlagnál.

Porzik a szántó a Sándorfalvi út mellett. Fotó: Karnok Csaba

Elmaradtak az árhullámok

A Tisza hegyvidéki vízgyűjtő területein sem voltak jobbak a körülmények. A csapadékhiány miatt júliusban felszíni lefolyást alig tapasztalt az ATIVIZIG, csak a felszín alatti vízkészletekből érkezett valami utánpótlás. A Tiszán és mellékfolyóin, sok helyen a valaha mért legkisebb vízszintet megközelítő, vagy annál alacsonyabb vízállások alakultak ki. Az év első hét hónapjában a Tiszán mindössze a sokéves átlagos víztömeg 60 százaléka folyt le. A Maroson július 21-én –112 centiméteres vízállást mértek, ami egy centiméterre megközelítette a folyón valaha mért legkisebb vízállást. 

Jut víz a termőföldnek

A folyók alacsony vízszintje a mezőgazdasági öntözést is nehezíti, de egyelőre emiatt sehol sem kellett szivattyútelepi üzemet leállítani, a vízpótlás folyamatosan történik a csatornákba. Borza Tibor műszaki igazgatóhelyettestől megtudtuk, ahol műszakilag lehetséges, az ATIVIZIG műszaki beavatkozást hajtott végre a szivattyúk kisvízi állapothoz igazodó üzemének biztosítására. Például a Maros folyón Apátfalva közelében a Cservölgyi fővízkivételnél, amely az Apátfalva-Mezőhegyesi öntözőrendszerbe juttatja be a vizet. 

Az ősz hozhat fordulatot

 A vízhiány mindaddig velünk marad, amíg nem enyhül a hőség és nem jön egy tartós esős, csapadékos időszak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hosszútávú előrejelzése alapján az őszi hónapokban átlagos időjárási viszonyokra számíthatunk, ami némi bizakodásra adhat okot. 

Van elegendő ivóvíz

A rendkívüli vízhiány a Csongrád-Csanád megyei települések ivóvízellátását nem veszélyezteti. A lakosság számára a vízművek az ivóvizet nem a folyókból, hanem a felszín alatti vízkészletekből biztosítják. Például Szeged és Algyő lakóit a Szegedi Vízmű Zrt. látja el ivóvízzel, amit 180–560 méter mélyen lévő, védett vízadó rétegre telepített mélyfúrású kutakból nyernek.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában