1480 fogvatartottat őriznek Szegeden, a legszigorúbb börtön a Csillag

– Mekkora most a fogvatartottak létszáma? 

– A Szegedi Fegyház és Börtönben napjainkban átlagosan 1480 fogvatartottat őrzünk a Mars téren a Csillagban, azaz az I-es objektumban, a Dorozsmai úton az előzetes házban, vagyis a II-es objektumban és Nagyfán, a III. objektumban. A Csillagbörtön a súlyos bűncselekményt elkövetett fogvatartottak végrehajtóháza, az ország egyik legszigorúbb fegyintézete. Országos intézetként a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön, valamint fogház fokozatú szabadságvesztésével és az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatokat végezzük el. Megyei feladatként pedig befogadjuk elsősorban a Csongrád-Csanád megyei előzetes letartóztatottakat, végrehajtjuk – megyén belül – a bűnüldöző hatóságokhoz történő előállításokat. 

– Január elsején volt 137 éve, hogy átadták a Szegedi Fegyház és Börtön Mars téri épületét. Az eltelt több mint egy évszázad alatt hogyan alakult át a börtön tevékenysége, miben más ma a büntetés-végrehajtás szakembereinek munkája? Mennyire vonzó pálya ez a fiatalok körében? 

– Intézetünk a kezdetektől kiemelt helyet foglalt el a magyar börtönügy szervezetében, hiszen története összefonódott a hosszú tartamú szabadságvesztés végrehajtásával, ami azt is jelenti, hogy az itt dolgozó személyzetnek a bonyolult, nagy felkészültséget igénylő szakmai feladatot kellett megoldania. Hosszú időt töltenek itt az elítéltek, reintegrációjukról és őrzésükről, valamint az ezekhez kapcsolódó feladatok elvégzéséről a három objektumban csaknem 700-an gondoskodnak. Szerencsére elmondhatom, hogy a Csillagbörtönben felkészült szakemberek dolgoznak, ennek is köszönhető, hogy évek óta nem volt súlyos rendkívüli esemény intézetünkben. Munkatársakat továbbra is keresünk üres álláshelyeinkre, ahová elsősorban hivatásos szolgálati jogviszony létesítésével körletfelügyelők jelentkezését várjuk. Rendszeresen járjuk a rendészeti szakiskolákat, a nagyobb rendezvényeket, hogy a büntetés-végrehajtásnál dolgozók munkájába betekintést nyerhessenek az érdeklődő fiatalok. Legutóbb a Szegedi Ifjúsági Napokon óriási érdeklődés mellett toboroztunk. 

– A rabok viselkedése is átalakult? Kik azok, akik szakmát tanulhatnak, foglalkoztatásban vehetnek részt? 

– A munka, a tanulás és a szabadidős tevékenységek a börtön utáni életre készítik fel az elítéltet. Törökfalvi Török Kálmán szerint, aki 1885-ben az első börtönigazgató volt, a hosszú tartamú szabadságvesztés legnagyobb veszélye a tétlenség, ezért az elmúlt évtizedekben komoly és sikeres erőfeszítések történtek az elítéltek foglalkoztatására. A fogvatartottak befejezhetik a kinti életben félbeszakadt tanulmányaikat, általános és középiskolába járhatnak, szakmát tanulhatnak. Napjainkban például a villanyszerelő, vízszerelő, szárazépítő, hegesztő, hűtés- és klímatechnikai szerelő szakmákat sajátíthatják el intézetünkben úgy, hogy a külső oktatási intézmények tanárai bejárnak elméleti és gyakorlati órákat tartani. A meghirdetett oktatásokra kellő létszámban jelentkeznek az elítéltek, akik közül sokan munka mellett végeznek okj-s szakmát adó tanfolyamot, amellyel a szabadulás után egy piacképes bizonyítvánnyal a zsebükben könnyebben be tudnak illeszkedni a társadalomba. 

– Hogyan kell elképzelni a rabok egy napját Szegeden? 

– A biztonságos fogva tartás érdekében pontosan, részleteiben is szabályozott az elítéltek minden perce. A hétköznapok során a fogvatartottak meghatározott napirend szerint élnek, minden mozdulatuk követhető, erre a személyzeten túl a börtön biztonságtechnikai megfigyelőrendszere is ügyel. A nap az elítéltnek reggel 4 óra 45 perckor kezdődik, ezután osztják a zárkákban a reggelit. 6 órára készen kell állnia a dolgozóknak a kivonulásra a különböző munkahelyekre. Azok, akik nem képesek egészségi okok miatt dolgozni, vagy magaviseletük, biztonsági kockázatuk miatt nem engedhetünk munkagépek, veszélyes eszközök közelébe, a zárkában maradnak. A munkába nem állított elítéltek ugyanebben az időszakban általános és középiskolába járhatnak, igénybe vehetik a szabad levegőn tartózkodást, ilyenkor fordulhatnak gondjaikkal orvoshoz, fogorvoshoz. Ekkor tartják a különböző foglalkozásokat, átvehetik a számukra küldött leveleket, csomagokat, a beszélőben találkozhatnak hozzátartozóikkal. A dolgozó elítéltek az előbb felsorolt tevékenységeket munka után vagy szabadnapjaikon végezhetik. 

– Az illegális bevándorlás mennyiben érinti az önök tevékenységét? 

– Az ideiglenes biztonsági határzár megerősítésében jelenleg is aktívan részt veszünk, fogvatartottak dolgoznak ott is. A Szeged Fegyház és Börtönben elhelyezett fogvatartottak mintegy negyede embercsempészet miatt lett elítélve, vagy annak gyanúja miatt tartóztatták le. Ők jellemzően külföldi állampolgárok. A több mint 30 különböző nemzetiségű fogvatartott megértése, ügyeik szakszerű intézése folyamatos terhelés és kihívás elé állítja kollégáimat. 

– Maga az épületegyüttes milyen változásokon ment keresztül korábban? Jelenleg végeznek-e fejlesztéseket, vagy van-e tervben bármilyen beruházás? 

– Az elmúlt években megújult a Mars téri épület homlokzata, felújítottuk a zárkákat és a folyosókat, a személyzet edzőtermét, a szolgálati helyeket, a konyhákat. Új napelemes rendszer működik mindhárom objektumunkban. A fogvatartottak túlzsúfolt elhelyezésének megszüntetése érdekében Nagyfán új, korszerű épület létesült. Az objektumok biztonságtechnikai rendszerének fejlesztésére, a műszaki akadályok egyes elemeinek cseréjére is sor került, mellyel a biztonságos fogva tartás jobban garantálható.