A hazai malmok fennmaradásáról tanácskoztak

A veszprémi, az orfűi és persze a dorozsmai malom is terítéken volt pénteken, ugyanis molinológiai találkozót tartottak Kiskundorozsmán. Az eseményen a kövek rémisei is szerepet kaptak, délután pedig búzát őröltek a malomban.

Az ország minden pontjáról érkeztek molnárok és malommentő emberek Kiskundorozsmára, ugyanis a Petőfi Sándor Művelődési Házban már hetedik alkalommal szervezték meg a Dorozsmai Molinológiai Találkozót. A délelőtt során előadások hangzottak el, így a jelenlévők például Balázs Györgytől, a Magyar Molinológiai Társaság elnökétől hallhattak a Márai Teréziai időkről, a Veszprémből érkező Tamás Péter saját vízimalmáról, a veszprémi Fenyves malomról beszélt, míg a Füzes lányok a mecsekbeli Orfű ódon vízimalmának fejlesztéseiről adtak számot.

De régi, hagyományos malomkövekről is szó volt a találkozón. Sebők Péter nyugalmazott molnár a kövek rémiseiről beszélt, vagyis azokról a rovátkákról, amelyek a kőbe vannak vájva, és amelyek vezetik a gabonát, a kő széléhez terelik azt az őrlés során. Persze az idén már 201 éves dorozsmai szélmalmot sem hagyták szó nélkül, ebéd után látványőrlést is tartottak benne, étkezési búzát őröltek a molnárok.

Vass József, a helyi malom gondnoka, a találkozó szervezője lapunknak elmondta, a találkozó résztvevői közül mindenki szívügyének tekinti a malmokat, azok fennmaradását, éppen ezért az idei előadások fókuszában is az állt, hogy az ország egyes pontjain milyen helyreállítási munkálatok zajlanak a hagyományos, a vízi, a hajó és a szélmalmok kapcsán.

A dorozsmai malomról is kérdeztük a szakembert, aki azt mondta, a dorozsmai embereknek köszönhetjük azt, hogy még ma is áll a malom, mert csakis ők szorgalmazták a megmaradását, a műemlékvédelem nem tartotta szívügyének a malmok fennmaradását. 

 – jegyezte meg Vass József.

Kiskundorozsmán egyébként folyamatosan keresik a pályázati lehetőségeket a szélmalom fejlesztéséhez, fenntartásához, ebben a civil szervezetek vannak Vass Józsefék segítségére, köztük a „Sztriha Kálmán” Közhasznú Alapítvány és a Kiskundorozsmai Lokálpatrióták Egyesülete.

A pénteki találkozót egyébként Ruzsa Roland önkormányzati képviselő nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy a malom az elmúlt évtizedek során Dorozsma jelképévé vált, őrzi a helyiek identitását, valamint meghatározza a településkép arculatát is. Emlékeztetett, a 19 században a lakosságszámhoz viszonyítva sok malommal rendelkezett, és három malomépítő családja is volt Kiskundorozsmának, akik a Hajdúságtól a Bácskáig malmokat hoztak létre. A képviselő közölte, arra törekszik, hogy a hagyományokat megőrizzék helyben, hiszen ahogyan a mondás is tartja, nincs jövőnk, ha nincs történelmünk.

Egyébként nem kell aggódnia annak, aki szerette volna megtekinteni a látványőrlést, de lemaradt róla, ugyanis szombaton, a Faragó nap részeként 10 és 12 óra között újra őröl majd a malom.