2022.09.25. 07:40
Boldog Gizella-díjjal tüntették ki Návayt
A Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány idén is odaítélte a 2018-ban alapított Boldog Gizella-díjat. 2022-ben az egyik kitüntetett Návay Sándor szobrászművész volt. Érdekesség, hogy a díszes oklevéllel, 1 millió forinttal járó díj bronz emlékplakettjét Návay Sándor készítette. Megrendelték tőle a 2022-es ünnepség érméit, de álmában sem gondolta volna, hogy az egyiket ő kapja.
Návay Sándor vehette át az egyik Boldog Gizella-díjat augusztus 19-én. Archív Fotó: Karnok Csaba
HódmezővásárhelyIdén ötödik alkalommal adta át augusztus 19-én a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány a Boldog Gizella-díjat, amivel olyan hódmezővásárhelyi személyek életútját ismerik el, akik tetteikkel, munkásságukkal, polgári értékrendjükkel példát mutatnak a közösségnek. Az egyik díjazott Návay Sándor szobrászművész.
Édesapja zsírszobrokat készített Trianonról
Návay Sándor 1955. január 1-jén Hódmezővásárhelyen született, fodrász édesanyja és hentesmester édesapja harmadik gyermekeként. A művészet iránti szeretetét az édesapjától örökölte, aki anyai ágon a tiszaszentimrei Návay család leszármazottja. Az apa olajfestményeket festett maga és a családja örömére, fagyott zsírból pedig szoborkompozíciókat alkotott Trianonról, amit a hentesüzlet kirakatában állított ki. Návay Sándor kreativitására már az általános iskolában felfigyeltek tanárai. Rendszeresen vett részt rajzversenyeken. Szülei még zeneiskolába is beíratták, ahol zongorázni és dobolni tanult.
Középiskolai tanulmányait a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban kezdte, majd a szegedi Tömörkény István Művészeti Gimnáziumban folytatta.
Nagyon jó mestereim voltak, például a vásárhelyi Samu Katalin szobrászművész, vagy a gipszes órákat tartó T. Nagy Irén. Sajnos már egyikük sincs közöttünk. A szakmai részt, a mintázást, kőfaragást Kalmár Mártontól és Tóth Sándortól tanultuk
– idézte fel Návay Sándor az augusztus 19-i díjátadó ünnepségen bemutatott kisfilmben.
A neve miatt nem vették fel a főiskolára
A tehetséges fiatal érettségi után a Képzőművészeti Főiskolára felvételizett.
Túljutottam mindkét felvételi fordulón, és bizakodva vártam az eredményt. Nagy csodálkozásomra nulla ponttal elutasítottak. Nem tudtam meg konkrétan az okot, de egyszer kaptam egy olyan megjegyzést, hogy ez a Návay név annyira nem jó. Mindig volt egy olyan érzésem, hogy a családunk ismert tagjai miatt utasítottak el akkor
– emlékezett vissza.
Návay Sándor az Alföldi Porcelángyárban kezdett dolgozni a gyártmányfejlesztési osztályon, mint modellkészítő. Mint a népmesében, amikor harmadjára felvételizett, akkor felvételt nyert a főiskola szobrászszakára. A főiskolai évek alatt Szabó Iván és Bráda Tibor voltak a mesterei. A különböző szobrászati technikák közül leginkább a bronzöntés varázsolta el, amit a mai napig alkalmaz.
A főiskola elvégzése után a különböző lehetőségek ellenére szíve visszahúzott szülővárosába. Számos meghívást kapott nemzetközi művésztelepekre, de a vásárhelyi művészeti élet mindent „felülírt”.
A főiskola befejezése után itthon is építettem magamnak kemencét, kohót és a magam módján kísérletezni kezdtem, így jutottam el a viaszveszejtéses bronzöntési technikához. Mindig van vagy buktató, vagy siker, de a buktatók sem tántorítottak el, lassan negyven éve vagyok a pályán
– vallotta a róla készült kisfilmben.
Sokfelé láthatóak a köztéri szobrai
Első köztéri munkáját 1981-ben Debrecenben avatták fel, a legutóbbi pedig 2021-ben a szegedi dóm parkjába került a hortobágyi kitelepítettek emlékére. Hódmezővásárhelyen is számos alkotása látható, például bronz domborművei Ivánka Zoltánról, Nagy Imréről, Nagy Andrásról, Nagy Györgyről. Keze munkáját dicséri a Nagy András János szökőkút felújítása, a környékben Földeákon a temetőben látható a 14 domborműből álló stációja, Nagymágocson és Battonyán pedig a második világháborús emlékműve – hogy csak néhány alkotását említsük.
Návay Sándor az 1980-as évek elején meghívást kapott a nyugat-német Iserlohnba, ahol alapító tagja lett a 25 évig működő nemzetközi bronz művésztelepnek. Más nemzetközi alkotótáborokba is kapott meghívást, Kárpátaljára, Németországba, Hollandiába, Franciaországba, Olaszországba. Munkáival rendszeresen részt vett hazai és nemzetközi kiállításokon, biennálékon.
Úgy szeretem elkészíteni a munkáimat, hogy ne kelljen hozzájuk több oldalas leírás. A kiállításaim nagy részén nem is nagyon adtam címet az alkotásaimnak, mert szerintem eléggé érthető volt, hogy mit ábrázolnak.
Belülről is látta Pásztor János lovas szobrát
Pásztor János I. világháborús emlékművét, bronz lovas szobrát is ő restaurálta 2017-ben.
Büszke vagyok arra, hogy Pásztor János után még nekem is sikerült belülről látni a szobrot. Fantasztikus élmény volt. El sem tudtam képzelni, hogy hogyan raknak össze egy ilyen hatalmas művet – mondta a kisfilmben.
Egyik alapítója és résztvevője az idén ötödik éve működő Jáki művésztábornak.
Középiskolás koromban az egyik legkedvesebb községem Ják volt. A művésztelepet öt évvel ezelőtt indítottuk el, a telep működése alatt éppen a jáki apátság tövében lakunk
– mondta.
Návay Sándor tagja a Művészeti Alapnak, a Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének, valamint egy francia művészeti egyesületnek is.
„Megható, mint amikor egy öntvényt kibontok”
Nem ejtettünk még szót a Boldog Gizella-díjról. A bronz emlékplakettet Návay Sándor tervezte és évről évre ő készíti el a két új díjazott számára. Álmában sem gondolta, hogy a tizedik plakettet önmagának csinálja.
Érkezett az információ, hogy idén is lesz díjátadó, úgyhogy készítsek két plakettet. A formázásnál jártam, amikor jött a telefon, hogy az egyik az enyém lesz. Végtelenül meglepődtem
– mondta.
Návay Sándor az ünnepségen megköszönte, hogy bizalmat szavaztak neki az eddigi munkájáért.
Meglepő és megható volt a hír, hogy kitüntetnek, legalább olyan megható, mint amikor egy öntvényt kibont az ember a formából, és kiderül, hogy az biztosan gyönyörűen kifolyt, és készen van. Onnantól öröm és melegség önti el az ember szívét...