2022.10.05. 18:16
A bátrakról emlékeztek meg a rendhagyó tanórán
Rendhagyó tanórát tartott Miklós Péter címzetes egyetemi tanár, főigazgató október 5-én, a Raoul Wallenberg-emléknapon Hódmezővásárhelyen. A svéd diplomata a második világháború éveiben Magyarországon zsidók ezreit mentette meg a deportálástól.
Emberek megmentőire emlékeztek a diákok. Fotó: Tábori Szilvia
Megismerhették azt a tény a diákok, hogy nem számít, hogy kettő, netán húszezer embert ment meg valaki, az számít, bátor és cselekvő magatartással tudjuk egymást menteni, tudjunk gondoskodni másokról. A szociális válságok, a járvány után, a szomszédos országban zajló háború idején különösen aktuális az a gondolat, hogy aki egyetlen lelket megment, az egész világot menti meg
– mondta Miklós Péter címzetes egyetemi tanár lapunknak a Wallenberg-emléknapon. A hódmezővásárhelyi Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen. A Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ főigazgatója rendhagyó tanórát tartott a Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola végzős általános iskolásainak.
Harminc éve október ötödikét minden esztendőben az ötezer zsidó életét megmentő Raoul Wallenberg emlékének szentelik. Mint azt Miklós Péter hangsúlyozta: az embermentőkre, az embermentésre emlékeztek ma a rendhagyó órán; a Vásárhelyhez is kötődő Almási Tiborra, aki járványveszélyre hivatkozva 350 üldözött zsidó emlékét mentette meg. Apor Vilmos püspökre, aki több ezer zsidót bújtatott, vagy éppen Salkaházi Sára szociális nővérre, aki mintegy ezer zsidót bújtatott a rendházaiban, és akit a Dunába lőttek a nyilasok. Olyan, részben Vásárhelyhez köthető példákat ismernek meg, akik emberek tudtak lenni az embertelenségben, akik aktív és cselekvő emberként tudtak egy olyan időszakban fellépni, amikor sokan nem merték ezt megtenni.
Raoul Wallenberg svédországi diplomata 1945. január 17-én Budapestről Debrecenbe indult, oda azonban soha nem érkezett meg. Feltételezések szerint sofőrjével, Langfelder Vilmossal együtt erőszakkal a Szovjetunióba hurcolták. Halála máig tisztázatlan.
