Domborművet és kaput is védetté nyilváníthatnak

A december 16-ai közgyűlésen módosíthatják a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletet. Nagy Sándor alpolgármester előterjesztéséből kiderül, hogy Szegeden jelenleg 176 műemlék mellett a helyi védett épületek száma 420. A rendelet elfogadásával ez 682-ra növekedhet. Összehasonlításképp leírta, hogy Pécsen 124, Kecskeméten 325, Debrecenben 279, míg Győrben mindössze 60 helyi védett épületet tartanak nyilván.

A helyi védelem tárgyainak jegyzékét is felülvizsgálták, ebből kiderül, hogy a Hajós utcai napsugaras házat, amelyről írtunk elbontották, akárcsak a Törő utca 7. szám alatti épületet. A Kisfaludy utcai napsugaras ház is eltűnt, ott egyébként az okozta a problémát, hogy a szomszédos házszámra volt bejegyezve a helyi védelem, így bár elindították a helyi egyedi védelem alá helyezési eljárást, az épületet közben elbontották.

A helyi egyedi védelem alá helyezési javaslattal kapcsolatban az ingatlantulajdonosok részéről egyetértő és azt nem támogató észrevételek egyaránt érkeztek. Az előterjesztésből kiderül, hogy a tulajdonosok zömmel jelentős anyagi teherre, értékcsökkentésre, tervezett vagy már megtörtént átalakításra, korszerűsítésre vagy épp bontás akadályoztatására hivatkozással nem támogatnák a védetté nyilvánítást.

A kormányhivatal állami főépítészi irodája nem emelt kifogást a helyi egyedi védelem alá történő helyezés ellen, és üdvözölte a bővítést a Dél-Alföldi Urbanisztikai Egyesület is, igaz javaslataikat nem fogadták be. Ebben egyébként azt kérték, hogy minden védett épületet lássanak el táblával, illetve a felújítási támogatás emelését szorgalmazták. Az előterjesztés végül 268 darab objektumot javasol helyi védelem alá helyezésre, ideértve egy képzőművészeti alkotást is.

Az igencsak bő listában szerepel a Mars téri buszpályaudvar épülete, a Római körút 23. szám alatti épület szecessziós kapuja, de a szemészeti klinika és előadó is. A már említett képzőművészeti alkotás pedig a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Jancsó Miklós Kollégium homlokzatán található. Az 1969-es domborművön ülő nő és férfi látható, körülöttük pedig a gyógyítás ősi jelképei, az orvosi hivatás eszközei.