Kimerült víztartalékok súlyosbították az aszályt

Magyarországon és a közép-európai országok többségében, november első napját tekintik az éves hidrológiai ciklus kezdő napjának. A hidrológiai év a természetes vízkészlet felhalmozódási időszakát jelenti. A 2022. október végéig tartó időszakot Turcsányi Áron, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) Vízrajzi és Adattári Osztály munkatársa értékelte. A részletes beszámoló elérhető az ativizig.hu weboldalon. 

Utánpótlás nélkül

Mint azt a szakember megfogalmazta: a 2021-2022-es hidrológiai évet az utóbbi évek legsúlyosabb nyári aszálya jellemezte, óriási csapadék- illetve hőmérsékletbeli szélsőségekkel. A téli hónapok száraz időjárása miatt a talaj vízkészletei nem kaptak kellő utánpótlást, így a nyári időszakra a víztartalékok kimerültek, ezzel súlyosbítva az aszályt. A 2000-es évek kezdete óta mindössze háromszor fordult elő ennél szárazabb év. A klímamodellek már 10-15 éve előre jelezték a téli csapadékmennyiség növekedését és a szárazabb nyári időszakokat, a hőmérsékletek emelkedése mellett. 

Óriási mennyiségben

A hidrológiai év kezdetétől tavaly október végéig a sokévi átlagnál 25 százalékkal volt kevesebb csapadék. Majd szeptemberben óriási, a szokásos mennyiség kétszerese hullott. Ruzsánál szeptember 1-jén 122 millimétert regisztráltak egy nap alatt, ami országos szinten is a legnagyobb mennyiség volt azon a napon. 

Az Ativizig összes folyószakaszán kisvizes állapotok uralkodtak. A Maroson olyan mértékű szárazság volt, hogy augusztus 14-én Makónál új vízszintet regisztráltak: -116 centimétert. Szeptemberben a az esőzés hatására a hónap közepétől a Tiszán és a Maroson emelkedett a vízállás, ám a készültségi szintet egyik folyószakaszon sem közelítette meg. 

Vásárhelyi melegrekord

A 2021-2022-es hidrológiai év középhőmérséklete Szegeden 12,5 celsius fok volt, ami másféllel haladja meg a sokévi átlagot. Mindössze 2 hónap, tavaly március és április volt hűvösebb a megszokottnál, az összes többiben az átlagnál melegebb hőmérsékletet regisztráltak. 2021 novemberben 1,1 fokkal haladta meg a középhőmérséklet a várhatót, az ezt követő tél kimondottan enyhének mutatkozott. 

Decemberben 1,2, januárban másfél, februárban rendkívüli módon, 4,2 fok környékén mozgott a pozitív anomália. Ez volt a hidrológiai év legnagyobb havi különbsége egyébként. Az enyhe, száraz telet egy átlagnál hidegebb tavasz követte. Márciusban fél fokkal, áprilisban pedig egy fokkal hidegebb volt az időjárás, májusban viszont már ismét melegebb a megszokottnál, majdnem egy fokkal. Majd a nyári hónapok igazi forróságot hoztak, június, július és augusztus során összesen 3 fokkal volt melegebb az ilyenkor megszokottnál az Ativizig működési területén. Júniusban 3,5, júliusban 2,4 fokkal melegebb időjárást mértek. 

A hónapban 23-án 41,5 fokot regisztráltak Hódmezővásárhelyen és Kiskunfélegyházán, ami megdöntötte az ezen a napon valaha mért legmagasabb hőmérsékletet. Augusztus 17-én Kübekházán mérték az arra a napra vonatkozó legmagasabb hőmérsékletet az országban, 37 °C-ot, ami az addig mért országos rekordot is megdöntötte. Majd októberben ismét jóval átlag feletti hőmérsékletet mértek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat október 13-án kiadott hosszú távú előrejelzése szerint a január átlagos hőmérsékletű lesz, átlagos csapadékmennyiség várható.