2023.02.23. 16:15
Átadták a Szegedi Akadémiai Bizottság életműdíját - fotók
Venetianer Pált méltatta idén a Szegedi Akadémiai Bizottság a Pro Scientia Életműdíjjal. A molekuláris biológia nemzetközileg elismert kutatója 1994 és 1996 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója, majd 1997-től kutatóprofesszora volt.
A díjat Krisztin Tibor, a SZAB elnöke és Kemény Lajos alelnök adta át Venetianer Pálnak. Fotó: Török János
Csütörtökön tartotta éves közgyűlését az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága (SZAB), amelynek elején Krisztin Tibor elnök köszöntötte a megjelenteket.
– A világjárvány megfékezése egy sikertörténet, amely azt mutatja, hogy a problémák megoldásának kulcsa a tudomány, a tudomány eredményein alapuló technológiák alkalmazása, a széles körű együttműködés különösen a döntéshozók és a tudomány képviselői között
– mondta, majd azzal folytatta, hogy a járvány leküzdése ellenére számos probléma megoldása várat még magára, mint a klímaváltozás, a háború, az energiaválság.
A közgyűlésen részt vett Kosztolányi György, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke is, aki az MTA aktuális ügyeinek ismertetése során kiemelte többek között az akadémia saját kutatási programját, amelyre a kormány 3 milliárd forintot bocsátott rendelkezésükre. Ennek része a nemzeti agykutató-, a fenntartható fejlődés és a tudomány a magyar nyelvért program.
Átadták a Szegedi Akadémiai Bizottság életműdíját - fotók: Török János
A közgyűlésen átadták a Pro Scientia Életműdíjat. A SZAB elnöksége 2019-ben alapította a kitüntetést a hosszú időn át végzett tudományos tevékenység, iskola- és értékteremtő munkásság elismeréseként. A díj Bánvölgyi László szobrászművész Albert Einstein 1933 című alkotásának kisplasztikája, amelynek nagyobb változata évek óta díszíti a SZAB Székház udvarát.
Idén Venetianer Pál biológus, biokémikus, az MTA rendes tagja vehette át a kitüntetést. Laudációjában elhangzott, az ELTE biológia-kémia szakán 1957-ben szerzett tanári diplomát. Kutatói pályáját a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani Intézetében kezdte. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont létrehozásakor Szegedre költözött annak egyik alapítója, Staub F. Brunó professzor munkatársaként. A Biokémiai Intézetben kezdett dolgozni, amelyet később igazgatóként vezetett. 1994 és 1996 között a kutatóközpont főigazgatója, majd 1997-től kutatóprofesszora volt.
Számos alkalommal kutatott huzamosabb ideig külföldön, többek között az USA-ban és Japánban. Pályája kezdetén a génizoláció volt a fő kutatási területe, amelyet elsőként alkalmazott munkatársaival hazánkban. A későbbiekben érdeklődése a molekuláris biológus legfontosabb eszközeit jelentő enzimek vizsgálata felé fordult. 1975-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. 1991-ben lett az európai molekuláris biológiai szervezet tagja, később alelnöke. 1992-ben az Európai Akadémia, 1993-ban a német Leopoldina Német Természettudományos Akadémia is tagjai közé választotta. 120 fölötti tudományos közleménye mellett számos ismeretterjesztő cikk és több tudomány-népszerűsítő könyv szerzője. Megkapta többek között a Magyar Biokémiai Egyesület Szörényi Imre-díját, az Európai Biokémiai Társaság Ferdinand Springer-díját, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.
– 2014-ben az év ismeretterjesztő tudósa lett, nevét azóta kisbolygó őrzi. Gyakori szereplője tudományos-ismeretterjesztő műsoroknak, szenvedélyesen érvel az áltudományos nézetekkel szemben, különösen a genetikailag módosított növényekkel és élelmiszerekkel kapcsolatos vitákban
– méltatta a díjazottat Krisztin Tibor, aki Kemény Lajos SZAB-alelnökkel együtt adta át a kitüntetést Venetianer Pálnak.
