Ma is csak ábránd, hogy egyszer Szeged főutcája lehet a Tisza

2023.03.20. 19:14

Húsz éve hiába dédelgetik álmukat - Fotók

A Tisza közterület, közérdek és közkincs. Azonban ezek a tények sajnos éppen a közérdeklődést nem hozták lázba – ez volt a legfőbb konklúziója annak a találkozónak, amely során a „Szeged főutcája a Tisza” elnevezésű projekt ötletgazdái összegezték az elmúlt húsz esztendő tapasztalatait és a jövő lehetőségeit.

Koós Kata

A Szeged főutcája a Tisza projekt egyik ötletgazdája Schilsong János, az Oskolás Kft. vezetője volt, amely városházi megrendelésre el is készítette annak idején a terveket tartalmazó, részletes programcsomagot. Fotó: Gémes Sándor

Éppen két évtizede indult az a kezdeményezés, amely a Tisza-part és a folyó kihasználtságának fejlesztését tűzte zászlajára. A Szeged főutcája a Tisza projekt egyik ötletgazdája Schilsong János energetikus, az Oskolás Intézet vezetője volt, amely cég városházi megrendelésre el is készítette annak idején a terveket tartalmazó, részletes programcsomagot. A vaskos tervezetet meg is tekinthették az érdeklődők, akik részt vettek a projekt megálmodóinak jubileumi találkozóján, amelynek hétfőn a Szent-Györgyi Albert Agóra adott otthont. 

A szegedi Tisza Park Fejlesztéséért Civil Kezdeményezés a fejlesztéssel nem a Tisza-part beépítését, hanem a zöld terület jobb kihasználását szorgalmazta szabadidős parkok és útvonalak, gasztronómiai és helytörténeti értékek létesítésével és felélesztésével. A projekt a Medencés kikötőtől a Sárgáig terjedő, körülbelül tíz kilométeres szakaszt érintette volna. A belvárosi halászcsárda-tulajdonostól a tápéi komposon át a Vízitelep igazgatójáig a kezdeményezés mellé állt mindenki, és egy ideig a városvezetés is kereste a pályázati lehetőségeket, de forrásokat nem tudtak nyerni, így a projekt 2008-ra gyakorlatilag ellehetetlenült. 

Schilsong János hangsúlyozta, változások ugyan történtek az elmúlt két évtizedben – mint az árvízvédelmi fejlesztések, a Stefánia fölújítása, a Gergő liget megtisztítása –, de a koncepció egésze azóta sem valósult meg. Mint például a kötélhíd létesítése a Maros-torkolatban, a Lövölde utcától a Marosig vezető sétáló útszakasz létesítése közvetlenül a parton, a vízi közlekedés visszaállítása, a Foka felújítása vagy éppen folyami maratonok szervezése. 

A kudarc legfőbb okát a forráshiány mellett a szervezőerő hiányában jelölték meg, hogy a tervezet részletes kidolgozása ellenére sem lett tulajdonképpen gazdája a programnak. Továbbá abban, hogy nem volt elégséges a lakossági támogatottság. 

A Tisza közterület, közérdek és közkincs – szögezték le a fórum résztvevői. Csak éppen a közérdeklődést nem hozza ez lázba – tették hozzá szomorúan. A rendezvényt mégis a remény optimizmusával zárták. Schilsong János ugyanis kiemelte, bíznak abban, hogy a fiatalabb generáció tagjai között akadnak majd hozzájuk hasonló álmodók, akik képesek lesznek végigvinni, megvalósítani a lelkes elődök nagyívű terveit.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában