Fogynak a vajdasági magyarok, de van még megtartó erő – Galéria

Milyen kilátásai vannak a délvidéki magyarságnak? Mi motiválhat arra egy magyar fiatalt, hogy a nehéz gazdasági helyzet és az alacsony fizetések ellenére otthon boldoguljon? Többek között ezekre a kérdésekre adtak választ szerdán a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szegedi képzési központjában a fiatalok. Bóka Olivér, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke; Kiss Nándor, a VMSZ Ifjúsági Fórum elnöke; Kiss Szabolcs, a Mosoris – Fiatalok Értékteremtő Szövetsége elnöke és Tikvicki Dóra, a szegedi Egyetem TV főszerkesztője ült egy asztalhoz, hogy megvitassa a témát.

Az előadás előtt interjúra kértük őket, amelyben elmondták, főként a 2010-es évek elején volt megfigyelhető, hogy a vajdasági magyarok kivonultak Szerbiából, leginkább a jobban fizető munkahelyek miatt. Úgy vélekedtek, hogy sokkal kisebb is lehetne azoknak a száma, akik még maradtak, azonban az elmúlt években a magyar állam projektjei sokakat maradásra bírtak. Ilyen volt az, hogy a fiatal házasok segítséget kaptak házvásárláshoz, ösztöndíjban részesültek a diákok, valamint a saját vállalkozás indításához is segítő kezet kaptak sokan. Mindemellett pedig több, mezőgazdasági jellegű pályázat is az otthonmaradásukhoz járult hozzá. Közölték, a ezeknek a lehetőségeknek köszönhetően rengeteg fiatal tudott olyan anyagi és egzisztenciális biztonságot kialakítani, amelynek hatására nem akarták elhagyni az országot.

A fiatalok szerint a folyamatos csökkenés ellen még lehetne mit tenni. Szerintük ilyen az oktatás, úgy látják, ideje lenne már, hogy magyar nyelven is tanulhassanak, valamint a felsőoktatás kapcsán is jobb lehetőségeket kellene biztosítani, hogy ne akarjon külföldre menni tanulni az ifjúság, amelynek jelentős része a diplomaszerzés után nem is tér vissza. Vannak azonban pozitív tapasztalataik is, több olyan személyről is tudnak, akik folyton keresik a lehetőséget arra, hogy hazatérjenek és újra otthonra találjanak a Vajdaságban, és vannak olyanok is, akiknek már ez sikerült, mert rájöttek, bár lehet, hogy külföldön jobb béreket kínálnak, de megélni nehezebb ott számukra.

A beszélgetés során szóba került az is, hogy egyre több magyarországi cég jelenik meg Szerbiában és új munkahelyeket teremtenek ott. Interjúalanyaink szerint azonban a bérezést illetően a legtöbb fiatal könnyen tesz összehasonlítást más országokkal, ráadásul attól sem riadnak meg, ha más országba kell menni, más nyelvet kell beszélni, hiszen ők már eleve így nőttek fel, körülöttük a legtöbben nem az ő anyanyelvüket beszélik. Ezért fontos, hogy az oda települő vállalatok jobb fizetést kínáljanak.

A témában podcastot is készítettünk a fiatalokkal, akikkel kitértünk a jövőre átadandó gyorsvasút-hálózatra, a turizmusra, és arra is, hogy Magyarország és Szerbia virágzó kapcsolata miként befolyásolja a mindennapjaikat. A beszélgetést a delmagyar.hu oldalon hallgathatják meg.