Sipos gazda: A májusi eső aranyat ér, de a kártevőkre is figyelni kell

A mondás szerint a májusi eső aranyat ér. Az esőnek mindig örülünk, főleg azok után, amit az elmúlt esztendőben éltünk meg. Most sokkal kedvezőbb a helyzetünk. A talajaink lassan visszatöltődnek vízzel. A kiskertekben és a szántóföldön is látható, érezhető, hogy ezt mennyire szeretik a növények. Ez azonban nemcsak örömteli dolgokat hozhat magával 

Megérkeztek a nyári zi­vatarok. Ez, mint mindenki ta­­pasztalja, azt jelenti, hogy a település egyik részén esik, a másikon pedig hét ágra süt a nap. Pár perc alatt nagy mennyiségű csapadék is érkezhet, jobb esetben folyékony formában, de sajnos előfordulhat, hogy jég is érkezik, ami sérüléseket, minőségi károkat okozhat a növényeinkben. Nekünk az a feladatunk, hogy segítsük a talajt a csapadék befogadásában. Arra bátorítom a kerttulajdonosokat, hogy lazítsák meg a talajt. Eső után, ha megszárad, „kicserepesedik” a teteje, kaparjuk meg kis kapirccsal, kapával, vagy tolikapával, hogy szellőzhessen. Ez azért is fontos, mert így megszakítjuk a talaj kis kapillárisait, ahol párologtat. Ezzel megőrizzük a föld nedvességtartalmát, de egyben lazítunk is rajta. Ennek következtében szellősebbé válik a talaj felső rétege, könnyebben melegszik fel, így a növényeink gyökere, de maguk a növények is felsóhajtanak, jól érzik magukat a termőhelyen

Sajnos a gyomok a gyorsabbak, de ezt minden kiskerttulajdonos jól tudja, rend­­szeresen megtapasztalja. Gyorsabban növekszenek, vonják el a vizet, a tápanyagot a földből, hamarabb érnek „célba”. Ezért gyomlálni kell a kiskerteket. Amíg a gyom nem virágzik, addig kiszedés után tegyük a komposztálóba, mert ott jól hasznosul. A gyomok mellett a mostani, páradúsabb, meleg időben a károsítókra is nagyon oda kell figyelni. Ha például nem egészen jól sikerült a metszés a gyümölcsfáknál, akkor a lombkorona nehezebben szárad ki, megjelenhetnek a kórokozók, de igaz ez a dísznövényekre, egynyáriakra, vagy a zöldségeinkre is. Ha sűrűbbre ültetjük, szorosabb térállásba, akkor a kórokozók és a kártevők is in­­tenzívebben megjelennek

Az így nyert locsolóvizet fedjük le szúnyoghálóval, hiszen a szúnyogok ebben a számukra is kellemes időben már keresik az úgynevezett gyülemhelyeket, ahová a petéjüket letehetik. Ha megakadályozzuk, hogy az összegyűjtött vizekbe petézzenek, akkor rengeteg új szúnyogtól mentjük meg a kiskertünket, udvarunkat, vagyis tulajdonképpen magunkat. Ha a vízgyűjtő algásodik, akkor azt javaslom a kerttulajdonosoknak, tegyenek bele egy kis rezet, mert a réz megakadályozza az algásodást

A kórokozók kedvelik ezt a környezeti feltételt. Ha megtelepszenek, a levél fonáki részén láthatóak az „olajos foltok”, vagyis az első tünetek. Ez az időjárás kedvez a burgonyavész kórokozójának, a paradicsomvész megjelenésének és a hagymaperonoszpórának is. Ezekre oda kell figyelni. Elsőként természetes anyagokkal, aminosavakkal, különféle en­­zimekkel, algakivonatokkal erősítsük a növényeinket. Ha azonban már nagyon erős a kártétel, akkor kémiai hatóanyagokat is be kell vetnünk, amiket a gazdaboltokban lehet megvásárolni

Most na­gyon sok a le­­­­véltetű, a csiga, elő­szere­tet­tel jönnek a mo­lyok, az al­mamoly, hamarosan a kukoricamoly is megjelenik. Ezeket célszerű szexferomoncsapdával „befogni”, ami előrejelzésre és gyérítésre is jó. Fénycsapdával is lehet próbálkozni. Összehangolt, rendszerben való gondolkoskodásra ösztönzöm a kerttulajdonosokat

Ha az ember nem lenne, a természet akkor is ellátná magát. A fúrt kutakból, vagy hálózatból kivett víz nem természetes öntözési forrás, ezek sokszor kemény vizek. A csapadékvíz pedig lágy víz, a legtermészetesebb, tiszta víz. Ha a kútból vesszük ki a vizet, az hőmérséklet-különbséget is jelent. Gondoljunk csak bele, mi történik az esők előtt? Először általában felélénkül kissé, vagy erősebben a szél, ami visszahűti a levegőt, készíti elő a csapadék érkezését, így a hőfoknak megfelelő hőmérsékletű csapadék érkezik fentről. A lágy víz egy visszahűtött környezetben nem forrázza le a növényt, könnyebben szívódik fel, tisztább vízként jelenik meg. Egy fúrt kút vize például különböző ásványi anyagokkal, akár káros sókkal is terhelt lehet, ráadásul hideg is. Ettől akár meg is fázhat a növény, és káros anyagokat is kaphat. Ezért is gyűjtsük az esővizet

Az eddigi szakmai munkám alapján elsősorban az esti öntözést preferálom, de azt is kell nézni, hogy milyen talajtípusunk van. Homoktalajon, például Mórahalom vagy Ásotthalom környékén, nem tehetik meg a gazdák, hogy csak este öntöznek, ott nappal is kell, hiszen a homok gyorsan felforrósodik, a víz elpárolog. De vegyük most csak az átlagkerteket! Az esti öntözés azért is értékes, mert kissé visszahűl a hőmérséklet, megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű vízzel, megfelelő szórófejekkel kijuttatva van ideje a víznek szépen beszivárognia a talajba, a növénynek pedig lesz ideje felvenni. Fellélegzik a növény, és intenzíven fejlődik. Ha teheti, ezért inkább este öntözzön mindenki, a reggeli locsolást pedig engedje el, mert, főleg kánikula idején, megfőhet a növény