2023.09.24. 18:05
A ridegtartású jószágok még a medvéktől sem félnek
Kincses András, székelyszenterzsébeti református lelkész a szürke marha csordája történetéről beszélt Hódmezővásárhelyen, a Népkerti Sörkert Gasztro-kertben. Fotó: Kovács Erika
Székelyföldről, Székelyszenterzsébetről érkezett vendég a hódmezővásárhelyi Népkerti Sörkert Gasztro-kert rendezvényére. Kincses Kálmán református lelkész tartott szürke marhából készült ételkóstolót. A hús a saját ökogazdaságából származik. A lelkész 3 kisborjúval kezdte, ma már 250 jószág található az állományában.
A pásztorság teljes mélységét igyekszem kimeríteni
– mondta nevetve Kincses Kálmán református lelkipásztor.
A Gondviselés dolgozott
Amikor az életem fordulóponthoz érkezett, Isten mindig meghatározó embereket küldött elém, akik egyfajta irányt mutattak. Eördögh András jászszentlászlói lótenyésztőtől kaptam életem első három szürke borját. Nem is kellett jönnöm értük, hanem elhozta hozzánk. Másik jó barátom, a balmazújvárosi Rózsa Péter biogazdától pedig biztatást és segítséget kaptam. Vagyis kínálkozott a lehetőség, a Gondviselés pedig dolgozott
– fogalmazott a lelkész.
Nem lehet rabként istállóban tartani
A szürke szarvasmarhával nem olyan egyszerű bánni, mint gondolná az ember, nem éppen kezes jószágok.
Már az is kihívást jelentett, hogy a szállítójárműről levegyük őket. Amikor megérkezett az első három szürkém, még egy évesek sem voltak. Az életben nem felejtem el azt a hatalmas küzdelmet, mire lekönyörögtük őket a kocsiról. Az első évünk azzal telt, hogy megpróbáltuk megszelídíteni őket. Ez csak részben sikerült. A fajtatulajdonságaik közé tartozik az ősi ösztön. Hamar rá kellett, hogy jöjjünk, hogy itt is igaz, amit Kassai Lajos lovasíjász mondott, vagyis „tartsd a jószágot a természete szerint.” El kellett fogadnom, hogy a szürkéket nem lehet rabként istállóban tartani, hanem csakis kint, a saját környezetükben, ahol igazán jól érzik magukat. Egy elvadult, a ’90-es évek óta nem művelt területet sikerült az otthonukká tenni, ahol nagyon szeretnek, függetlenül a székelyföldi téltől és a medvéktől
– magyarázta.
Kincses Kálmán azt is elárulta, a szürke marhák a medvéktől sem félnek.
Két évvel ezelőtt a korondi hegyekből hoztam néhány szürkét, mert a gazda felhagyott a jószágtartással. Ott mutatta az egyik szomszédja a helyet, hogy „na, itt ölték meg a szürkék a medvét”
– mesélte az állattartó lelkész.
Nem tántorították el a kételkedők
A lelkész szürke marha csordájába ma már 250 jószág tartozik. Azt mondja, nem volt egyszerű az idáig elvezető út.
Hogy mikor kerül a befektetés és a hozam egyensúlyba, ezen nem vívódtam soha. A kételkedők sem tántorítottak el, akik azt sulykolják, hogy nem éri meg szürkéket tartani a mai, modern húsfajtákkal szemben. Ez számomra egy misszió, egy szolgálat is. Egy olyan fajtáról van szó, ami a Kárpát-medence egész területén őshonos volt. A szürke marhák olyan tulajdonságokat hordoznak, ami csak rájuk jellemző. Olyan, mint Európában a magyarság. Nekünk is olyan jellegzetességeink vannak, amiket csak mi képviselünk és ezekre csak mi tudunk vigyázni, senki más nem. Mások mellénk tudnak állni ebben az ügyben, de a saját értékeinket csak mi magunk tudjuk megőrizni
– hangsúlyozta a hargitai lelkész.
