Eladó a Szent-Györgyi-villa

„Mindennap szeretné átélni, hogy milyen körülmények között élt és dolgozott Magyarország egyik leghíresebb Nobel-díjasa, Szent-Györgyi Albert? Itt a soha vissza nem térő lehetőség!”– ezzel a felütéssel kezdődik az ingatlan.com ingatlanhirdetése, amelyben a C-vitamin feltalálójának újszegedi villáját kínálják eladásra. 

195 millióért kínálják Szent-Györgyi Albert egykori otthonát

A hirdetésre egy szemfüles olvasónk, Volford László szegedi, civil aktivista hívta fel a figyelmünket, megfigyelése alapján szombaton került fel a weboldalra. Az ingatlanról közzétett fotók között a ház falára helyezett emléktábla képe is megtalálható, amely rögzíti, hogy Szent-Györgyi Albert 1940-1945 között élt az újszegedi villában. 

Az eladó ingatlan leírásából kiderül, hogy a villát 2004-ben újították fel. A 117 négyzetméteres, 4 szobás, téglaépítésű házat és az ahhoz tartozó 34,4 négyzetméteres melléképületet 195 millió forintért kínálják. A főépületben 4 szoba, 2 fürdőszoba, 2 konyha, háztartási helyiség is helyet kapott. Az ingatlan ékeként említik a felső szint nappalijából megközelíthető, 14 négyzetméteres, íves teraszt. A melléképületben kialakított apartman egy szobával, egy konyha-étkezővel, egy fürdőszobával és egy terasszal rendelkezik.

A Gestapo is kopogtatott a villa ajtaján 

A Délmagyarország 1987. december 23-ai számában jelent meg az az interjú, amelyet hajdani kollégánk Kertész Imrével, Szent-Györgyi Albert egykori házvezetőnőjének fiával készített. Kertészék 1941 és 1945 között a villa melléképületében laktak, Kertész Imréné Hegedűs Rozália vezette a professzor háztartását, afféle mindenes volt személye körül. Fia, Imre a beköltözéskor 15 éves volt, Szent-Györgyit Albi bácsinak hívta. Az interjúban felidézte, hogy gyakran ő vitte be a Nobel-díjas tudós vacsoráját. 

„Nagyon szerette a rántott spárgát, a palacsintát és a csokoládét. No, meg a badacsonyi rizlinget, ebből ládaszámra tartott otthon. Soha nem hiányzott asztaláról a vitaprik sűrített paprikás paradicsom. Minden ételhez használta, még a levesbe is tett” – idézte fel a cikkben Kertész Imre.

A Nobel-díjas tudós a német megszállás évében rendőri felügyelet alatt állt. Kertész Imre erről az időszakról is megosztotta egyik emlékét. 1944-ben már 18 éves volt, egyik este csöngettek. 

„Én szaladtam a kapuhoz, három ember állt ott. Az egyik Dittrich Jolánként mutatkozott be. Keresték a professzort. Mondtam, nincs itthon, kérték, engedjem be őket. Szétnéztek a Szent-Györgyi lakásban, és mikor a tudóst nem találták, Dittrich Jolán levette a parókáját. Férfi volt ő is, nem csak a két társa. Apámat félrehívták, és 1500 pengőt ígértek, ha elárulja, hol tartózkodik a professzor. Ő azt mondta, Kékestetőn üdül” – mesélte el Kertész Imre, aki számára világossá vált, hogy az idegenek a Gestapo nyomozói voltak. Zseblámpákkal alaposan átfésülték a házat Szent-Györgyi Albert után, de nem találták otthon a Nobel-díjas tudóst. 

A szegedi önkormányzatnak nem kellett hajdanán az épület

A Szent-Györgyi-villa legutóbb 2004. január 29-én került reflektorfénybe a Délmagyarországban. Hajdani kollégánk akkor arról számolt be, hogy az új tulajdonos, az Artisjus Jogvédő Iroda felújítási munkálatokat végzett az ingatlanon, amelyek bontással is jártak. A cikkből kiderül, hogy az előző tulaj, Balog János egy évtizeden keresztül kínálta a 2002-től már Botka László vezette, szegedi önkormányzatnak megvételre az egykori Szent-Györgyi-villát, de mindhiába. 

Levélben érdeklődtünk a szegedi ökormányzatnál és az SZTE-nél is – a Szegedi Tudományegyetem orvostudományi kara a Nobel-díjas tudós nevét viseli –, hogy szándékukban áll-e az újszegedi villa megvásárlása, és abban egy állandó Szent-Györgyi Albert kiállítás létesítése, amelyre vonatkozó igény az elmúlt évtizedekben több alkalommal is helyet kapott a Délmagyarország hasábjain. Amint választ kapunk, beszámolunk a fejleményekről.