Fametszetek, amelyek bejárták a világot – Buday György hagyaték

A Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia Tátra téri templomát 1975-ben szentelték fel, idén ünnepli 50 éves fennállását. Erre készülve Benyik György plébános szeptemberben indította el azt a sorozatot, amelynek során hétről hétre a templomkapun látható érempanteon újabb és újabb híressége előtt tisztelegnek. A vasárnapi szentmisén Buday György Szegedhez is kötődő grafikusról és fametszőről emlékeztek meg, az őt ábrázoló plasztikán nemzeti színű szalagot helyeztek el.

Elismerés, üldöztetés

Buday György 1907-ben született Kolozsváron, és az angliai Coulsdonban hunyt el 1990-ben. A család 1924-ben költözött Szegedre, 1931-ben itt született meg a Boldogasszony búcsúja, az első olyan fametszetsorozata, amelyre országszerte és külföldön is felfigyeltek. – De hogy a sorozatból könyv lett, azt egy nyomdász barátomnak, Klein Sándornak, a Délmagyarország Nyomda akkori vezetőjének köszönhettem – írja visszaemlékezésében Buday. A Bárdossy-kormány 1941-ben, a Rákosi-kormány 1949-ben vette el tőle a magyar állampolgárságot; utóbbi hazaárulás vádjával koncepciós pert is előkészített ellene. Angliában 1941-ben készült el híres, Britannia 1940–41 című fametszete, amely az ország fasizmus elleni küzdelmének jelképévé vált. Az 1956-os forradalom és szabadságharcért nagyon lelkesedett, leverése után azonban lelkileg és idegileg összeomlott. Ennek hatására szanatóriumba vonult, ahol műtermet rendeztek be számára – ott hunyt el.

Buday György hagyatéka

Benyik György megemlékezése végén elmondta, hogy Buday György magyarországi műveinek úgynevezett dúcait a szegedi Móra Ferenc Múzeum művészettörténeti gyűjteménye őrzi, és azokból rendezhetnének egy szép kiállítást.