A holokauszt borzalmas emléke tanít

– Üdv, a klubban! – köszöntött Kendrusz Attila szegedi rabbijelölt, mikor elmondtam neki, anyai ágon zsidó származású vagyok. Ez akkor jutott eszembe, amikor a Miklós Péter eszmetörténésszel való beszélgetésre készültem, a téma a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja, január 27-e volt. Ekkor szabadították fel a szovjet csapatok Auschwitz-Birkenaut, a II. világháború legnagyobb és leghírhedtebb haláltáborát. Az auschwitzi komplexum mintegy 40 táborból állt.

Botlatókövek emlékeztetnek a holokauszt áldozataira

– Egyre ismertebbek a holokausztra emlékeztető botlatókövek, amit Gunter Demnig német szobrász talált ki és alkotott meg először. Az 1990-es években jelentek meg, és Szegeden is van tizenkilenc, például Pick Móricé. Szegediek ezrei haltak meg a vészkorszakban, a már említett, húsfeldolgozásról híres famílián kívül Lőw Immánuel, a tudós rabbi is akkor hunyt el, 90 évesen is a deportálást, közösségét választotta a Svédországba menekülés helyett – mondta Miklós Péter. Pick Móric botlatóköve egykori lakhelye, a mostani Szent János Hotel előtt látható, a következő felirattal: Sz. 1883 Deportálták 1944-ben Megölték 1945 II. 17-én Bergen-Belsenben.

A polgárságot erősítették

– Szegedet és a magyar polgárságot erősítették zsidó honfitársaink, meghatározó szerepet játszottak a gazdaságban, de sok volt köztük a tanár, az orvos, az ügyvéd, a mérnök, lakhelyüket, közösségüket gazdagították és gyarapították. Mindig tanultak, és az üldöztetések alatt fejükben vitték magukkal kincsüket, a tudást. Ilyenkor ne csak arra emlékezzünk, hogy elpusztították őket, hanem arra is, milyen értékeket teremtettek – fűzte tovább gondolatait az eszmetörténész. Hozzátette, a nácik nemcsak a zsidókat végezték ki tömegesen, a holokauszt áldozatai között voltak németek, lengyelek, cigányok és politikai szempontból számukra megbízhatatlan emberek is.

Arról, hogy milyen embertelenségek történtek Auschwitzban, a világ először 1944 tavaszán értesült hiteles forrásból, az első Auschwitz-jegyzőkönyvből, amelyet két, a lágerből megszökött, ott írnokként dolgozó rab, Rudolf Vrba és Alfréd Wetzler beszámolója alapján fogalmaztak meg és tettek közzé. Addig a németek 1,7 millió zsidót végeztek ki, például gázkamrákban. Ezt még két jegyzőkönyv követte. Magyarországra már májusban eljuthatott Serédi Jusztinián esztergomi érsek, Raffay Sándor evangélikus és Ravasz László református püspök közvetítésével, és erről, a tartalmáról Horthy Miklós kormányzó is értesülhetett. A március 19-i náci megszállást követően azonban már nem lehetett feltartóztatni a magyarországi zsidók begyűjtését és deportálását.

Költséghatékony gyilkolás

– Akadtak magyar egyházi és humánus emberek, akik részt vettek a zsidók mentésében, mert tapasztalták és átérezték, mennyire embertelen és cinikus az, amit a nácik művelnek. Akik keresték és megtalálták, furcsa még kimondani is, az igazán „költséghatékony” technikát a gyilkolásra, mert úgy voltak vele, még a golyót sem éri meg a zsidókra „pazarolni”, azt a háborúban kell használni. A kipufogógázon át végül eljutottak a Ciklon B-vel való elgázosításig – elemezte a történteket Miklós Péter.

Ma is van antiszemitizmus?

– Az említett Auschwitz-jegyzőkönyvek bejárták a világot, és terjesztői azt remélték, az igazság megismerésével megszűnik az antiszemitizmus. Nem. Többen vélekedtek úgy, a leírtak igazak, de eltúlzottak, a propaganda részei. A makói zsinagógát például 1945 után gyújtották fel, és olyan hangokat is lehetett hallani, hogy többen jöttek vissza, mint amennyien elmentek. Nem szűnt meg az antiszemitizmus, mert a cionizmussal, a zsidó állam, Izrael megalakulásával teret hódított az anticionizmus, ugyanis a cionizmust egyfajta nacionalizmusnak tekintették, amit Magyarországon – a proletár internacionalizmus szellemében – elítélendőnek tartottak – fejtette ki az eszmetörténész.

A zsidóüldözés szinte egyidős az írott történelemmel, a históriákban számos esetet találhatunk rá az ókortól a 20. századig, például az 1930-as években Sztálin is kitiltotta a zsidókat a városokból, és őket az Szovjetunió távoli részére akarta telepíteni. A mai napig megvan ez a vonal, hiszen Izrael és a Hamasz háborúban áll egymással, bár a tűzszünet, remélhetőleg, megoldhat bizonyos problémákat.

– Az antiszemitizmusnak, mint más hasonló, csoportokkal szembeni ellenérzésnek gazdasági alapjai, okai is vannak. Ugyanis, ha nekünk rossz, nem élünk jól, akkor bűnbakot keresünk, akik „tehetnek róla”, így kerülhettek, kerülhetnek célkeresztbe a zsidók vagy az izraelita felekezethez tartozók, a homoszexuálisok és más kisebbségi csoportok – mondta a szegedi egyetem docense.

Jelentős az állami felelősség

– Az államoknak jelentős szerepe van abban, hogy az ilyen folyamatoknak gátat vessenek. Magyarországon a kormány mindent elkövetett és elkövet azért, hogy nálunk ne legyen antiszemitizmus, a zsidók biztonságban élhetnek hazánkban – hazájukban. A kisebbségeket el kell fogadni, közös pontokat keresve együtt élni velük. Ismerni és megismerni kell egymást, a különböző szokásokat, kultúrákat, és akkor az elfogadás is könnyebben megy. Természetes, hogy ez megtörténjen, és az nem kedvez az ellenséges, uszító, gyűlölködő ideológiáknak – zárta mondandóját Miklós Péter.