2025.01.31. 10:20
Ez itt nem Hollywood: tények és tévhitek a tárgyalótermekből
Az emberölési kísérlet vádja áll legújabb podcastunk fókuszában. A jogi vonatkozások közérthető felfejtésére Karsai Krisztina büntetőjogászt kértük fel, aki rámutatott, hogy milyen markáns különbségek vannak a hollywoodi filmekből ismert tárgyalótermi világ és a magyar jogrendszer között.
Egy sokakat felkavaró bűncselekmény adta beszélgetésünk apropóját Karsai Krisztina büntetőjogásszal. A Szegedi Törvényszéken márciusban folytatódik annak a férfinak a tárgyalása, aki másfél évvel ezelőtt félholtra vert egy számára vadidegen, fiatal lányt Szegeden, az evangélikus templom előtt. Majd az eszméletlen lány testét bedobta a közeli imafülkébe. Ha a szemtanúk nem hívták volna a mentőket, a lány biztosan meghalt volna. A férfit különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérlet vádjával állították büntetőbíróság elé.

Karsai Krisztina: „a tagadás a vádlott szíve joga”
Karsai Krisztina az emberölési kísérlet vádjának jogi vonatkozásait fejtette fel közérthetően podcastunkban, amely a delmagyar.hu weboldalunkon meghallgatható. A Szegedi Tudományegyetem korábbi rektorhelyettese, a jogi karon működő Bűnügyi Tudományok Intézetének intézetvezetője a beszélgetésben elmagyarázta egyebek mellett, hogy mit is kell alapvetően bizonyítania az ügyészségnek az emberölési kísérlet vádja esetén. Választ adott arra a kérdésre, hogy mennyiben számít, ha a vádlott tagadja bűnösségét. Ahogy fogalmazott, a tagadás a vádlott szíve joga, sőt, akár a csillagos eget is lehazudhatja. Egyetlen dolgot azonban semmiképp sem állíthat a vádlott, legyen szó bármilyen büntetőügyről.
A részegség nem lehet mentség
Mivel az átlagember leginkább a Hollyood-i filmekből véli ismerni a tárgyalótermek világát, beszélgetésünknek célja volt az is, hogy az emberölési kísérlet vádját övező, esetleges tévhitek cáfolatot nyerjenek. Karsai Krisztina elmagyarázta azt is, hogy mi számíthat enyhítő, illetve súlyosító körülménynek egy büntetőeljárásban. Kiderült, hogy ezeknek a körülményeknek a megítélése a magyar jogrendszerben jelentősen eltér attól, amit a filmekben láthatunk. Például erőszakos bűncselekmények esetén jogilag teljesen közömbös, hogy a vádlott utólag fizet-e nagy összegű sérelemdíjat a sértettnek. Továbbá arra sem érdemes hivatkoznia egy vádlottnak, hogy részeg volt egy erőszakos bűncselekmény elkövetésekor. És a filmekből ismert vádalku sem létezik a magyar jogrendszerben.
Akár élete végéig is börtönben maradhat a vádlott?
A büntetőjogász arra a kérdésre is választ adott, hogy mi történhet egy emberölési kísérlet vádlottjával, ha megállapítják róla, hogy nem beszámítható. Ha ugyanis kóros elmeállapotot állapít meg az igazságügyi elmeorvosi szakértő, akkor az illető nem büntethető.

Noha a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérlet büntetési tétele tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztés, de Karsai Krisztina azt is elmondta, hogy akár életfogytig tartó szabadságvesztésre is ítélheti a bíró a vádlottat. Az is kiderült a beszélgetésünk során, hogy tényleges életfogytiglani szabadságvesztését hazánkban körülbelül ötven elítélt tölti.
Végezetül pedig azt a kérdést is megválaszolta a büntetőjogász, hogy mi történhet a vádlottal, ha nem nyer bizonyítást az emberölési kísérlet vádja. Alapvetően az elkövető szándékán áll vagy bukik a vád, sőt, az is kiderült a beszélgetés során, hogy a vádlott esetleges közönye korántsem középen tartja a mérleg nyelvét, hanem markánsan elbillenti a vád megítélését az egyik irányba.
Ott vagyunk a Spotify-on is, a beszélgetést itt éred el.