2025.01.19. 15:20
Kelemen László emlékét csaknem elfedték Csanádpalotán
Nemrégiben volt a kétszáztizedik évfordulója annak, hogy Csanádpalotán elhunyt a magyar hivatásos színjátszás megteremtője, az első magyar színigazgató. A Csongrád-Csanád vármegyei kisvárosban ma méltóképp őrzik Kelemen László színigazgató emlékét: nevét viseli többek között a helyi művelődési ház, előtte mellszobra áll, nyughelye körül pedig emlékparkot alakítottak ki. Pedig egykor csaknem feledésbe merült, hogy itt alussza örök álmát.
Csanádpalota amatőr színjátszó találkozónak adott otthont a múlt év októberében, készülve Kelemen László színigazgató halálának 210. évfordulójára. A kisvárosban ezúttal már tizenkettedik alkalommal rendeztek hasonlót; ezekre rendszeresen hívnak társulatokat környékről, sőt szerte az országból, illetve olykor határon túlról is. Természetesen az ugyancsak Kelemen László nevét viselő helyi művelődési házban is működik műkedvelő színkör. Immár 23 esztendeje, és már utánpótláscsoportja is van. Az, hogy a magyar hivatásos színjátszás megteremtője ekkora tiszteletnek örvend Palotán, nem véletlen: az első magyar színigazgató utolsó éveit itt élte, itt hunyt el és örök álmát is itt alussza.

Kelemen László színigazgató lett
1762. július 26-án született Kecskeméten. Életének korai szakaszáról keveset tudni: vélhetőleg a piaristáknál tanult, majd jogot végzett. Tanulmányai során külföldön is megfordult, és Schiller, illetve Beaumarchais műveivel megismerkedve döbbent rá a színjátszás jelentőségére, a nemzeti öntudatra gyakorolt hatására. Tanulmányainak befejezése után a gödöllői Grassalkovich-birtok ügyésze lett, és tisztes jómódra tett szert. II. József 1790-es halála utáni hazafias hangulatban Pestre sietett, hogy elősegítse a magyar nyelvű színjátszás megteremtését. Vezetésével 1790. szeptember 21-én alakult meg a Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság, s abban az évben október 25-én mutatkozott be a zsúfolásig telt budai Várszínházban - azóta teszik erre a napra a magyar nyelvű színjátszás kezdetét. Az első magyar szavak a színpadon Simai Kristóf Igazházi című darabjának bemutatóján hangzottak el – írja a pillanatról a Nemzeti Archívum sajtóarchívuma.

Végállomás: Makó, majd Csanádpalota
A társulat a színházból távozni kényszerült, de Budán 1792. május 5-től folyamatosan játszott, és Kelemen jogot szerzett arra is, hogy produkciójukat az országban bárhová elvigye. Az előadott művek nagy részét ő ültette át magyarra, és színpadra is lépett, ha kellett – a feljegyzések szerint tehetséges volt. A társulat 1796 áprilisában politikai nyomásra feloszlott, direktora pedig visszatért a polgári életbe: Nagyváradon lett tisztviselő. Aztán 1799-ben Kolozsvárott újra színházszervezésbe fogott. Próbálkozott még Nagyváradon és Szegeden is, bejárta az egész országot, de kísérletei kivétel nélkül balul végződtek. Élete vége felén Makóra, majd Csanádpalotára költözött, ahol a templom orgonista kántora volt. Ott is halt meg 52 éves korában, 1814. december 24-én, amikor a fagyos úton árokba borult a kocsija.
Kis híján elfeledték Palotán
Meglepő, de az első magyar színigazgató emlékezete kis híján feledésbe merült ott, ahol földi pályafutása véget ért. A temető, ahol nyugalomra helyezték, Csanádpalota belterületén, a központtól nem messze volt fellelhető. Ide 1966-ig temetkeztek. Akkor lezárták, mivel már nem volt több hely. A sírkertet nem gondozták, belepte a gyom, a nyughelyekkel sem törődött senki. Mint egy korábbi cikkünkben felidéztük, a palotaiak nagyrészt megfeledkeztek arról is, milyen jeles személyiség nyugszik ott. Azt tervezték, hogy a temetőt felszámolják, a helyére pedig egy társasházat építenek. Végül a kilencvenes évek elején néhány helyi lokálpatrióta döntött úgy, hogy létrehoz egy alapítványt és munkához lát. Ennek eredményeként kezdték el kialakítani az egykori temető helyén 1997-ben az ott látható emlékparkot.

Az alapítvány ma is működik
- Az emlékparkot jelenleg az önkormányzat gondozza, az ottani, több szakaszban felújított kápolnát pedig az egyház – mondta a Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány jelenlegi elnöke, a Nemzeti Művelődési Intézet vármegyei igazgatóhelyettese, a csanádpalotai Ádók Péter. Az alapítvány magát a sírt ápolja, emellett igyekszik méltó módon őrizni a kisváros neves halottjának emlékét. Többféle módon: a színjátszó találkozók szervezésével, kulturális programok, előadások rendezésével, illetve kiadványok megjelentetésével. Utóbbiból idén is terveznek megjelentetni – ha sikerül, pályázati támogatásból, ha nem, más palotai civil szervezetekkel összefogva. Az emlékpark egyébként sokféle közösségi program helyszíne.

Legutóbb tavaly novemberben számoltunk be arról, hogy az ottani halottak napi megemlékezés fénypontjaként felavatták a Páneurópai Kulturális Egyesület művészi értéket képviselő haranglábját. Ennek harangját időről időre megkondítják a kisvárosban nyugalomra helyezett hírességek, így Kelemen László tiszteletére is.