2025.01.30. 13:50
Temetővé vált a Tisza – galériával
Rettenetes pusztítást végzett huszonöt éve a Tiszán levonuló cianidszennyezés. A folyó az életéért küzdött. A tiszai cianidszennyezés miatt a víz döglött haltetemek tömegét sodorta magával. Az élővilágban keletkezett kárt akkoriban 29 milliárd forintra becsülték, amit – az Aurul csődje miatt – nem lehetett behajtani.
Huszonöt éve, 2000. január 30-án kezdődött Magyarország történetének egyik legsúlyosabb ipari katasztrófája. A késő esti órákban a romániai Nagybányánál jó huszonöt méteres szakaszon átszakadt az Aurul bányavállalat zagytározójának a gátja. Legalább százezer köbméternyi cianiddal és nehézfémekkel szennyezett víz és iszap folyt a Láposba, onnan a Szamosba, majd a Tiszába. Amerre a méreg járt, kipusztult az élővilág. A tiszai cianidszennyezés útját döglött haltetemek jelezték. A cianid koncentrációja meghaladta az egészségügyi határérték 180-szorosát.

Fotó: Karnok Csaba
Tiszai cianidszennyezés: mentették, ami menthető
Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója akkoriban fiatal mérnökként dolgozott a vízgazdálkodási osztályon. Azt mondta, 2000 egy rendhagyó esztendő volt. A tiszai cianidszennyezéshez mérhető ipari balesettel korábban nem kellett szembenézniük a szakembereknek. A folyó teljes magyarországi szakaszát érintette a cianidszennyezés – ahogy a köznyelvben emlegették ciánszennyezés –, amelyet még azon a tavaszon egy rekordárhullám követett, majd a Békés megyei Pusztaszőlősnél a magyar olajipar egyik legsúlyosabb balesete, ami magas sótartalmú termálvízzel veszélyeztette a Maros élővilágát.
Haltetemek úsztak mindenfelé
– Akik részt vettek a tiszai cianidszennyezés elleni védekezésben, örökké emlékeznek rá. A cianidszennyezés február elsején lépte át a román–magyar határt, szörnyű pusztítást okozva a folyó élővilágában – nyilatkozta lapunknak Kozák Péter.
– Az Alsó-Tiszán február 7-én rendelték el a harmadfokú – azaz a legerősebb – vízminőségi kárelhárítási készültséget. A hullámtéri csatornák és holtágak torkolatainak elzárásával igyekeztük megakadályozni, hogy a folyóból nehogy ezekbe is bekerüljön a cianiddal szennyezett víz. Így sikerült például Mártély élővilágát megmenteni. A nagymértékű halpusztulás miatt a Tisza több pontján – a csongrádi kompnál, illetve Tápénál – műszaki zárakat alakítottunk ki, hogy a haltetemeket ki lehessen emelni a folyóból – folytatta a vízügyi szakember.

Fotó: Karnok Csaba
Családok tucatjai vesztették el a munkájukat
Makrai László, az akkoriban létrehozott Tisza-Szamos Kormánybiztosi irodának az Alsó-Tiszavidéki Képviseletét vezette. Nemcsak a kárfelmérésben és -elhárításban vettek részt, a halászatból élőkön is próbáltak segíteni. Akkoriban még több tucat család foglalkozott ezzel a mesterséggel. Ők szervezetten vettek részt az akkori második (1970-es 960 centiméteres utáni) legmagasabb 929 centiméteres tavaszi árhullám levonulását követően, a kubikgödör-rendszerben rekedt tömeges halivadék mentésében és anyamederbe telepítésében.
– A cianid mindent kipusztított a folyómederben, gyakorlatilag sterilizálta a folyót, de szerencsére az ivóvízbázist és a mederfalban lakó élőlényeket, mint például tiszavirág lárvákat nem mérgezte meg. Az állatvilág szempontjából nem is a cianidnak volt hosszú távú hatása, hanem a vele együtt érkező nehézfémeknek, mert ezek leülepedhettek a mederben – nyilatkozta lapunknak.
– A nagyobb méretű halak lehalászására volt lehetőség, kisebb testűek a zavaros áradó vízben nem tűnnek fel. A busák elterjedtek a Tiszán és mellékfolyóin, de hatalmas süllők és csukák is áldozatul estek. A busák januárban is táplálkoztak, a cianid a kopoltyún felszívódva azonnal végzett velük – folytatta Makrai László. Még azon a nyáron megkezdték halivadékok telepítésével a Tisza élővilágát újraéleszteni.
Az ivóvízellátás nem került veszélybe
Papp Márton hidrogeológus, a Szegedi Vízmű Zrt. munkatársa szerint a ivóvízellátás egy percig sem forgott veszélyben. Szegeden és Algyőn nem a Tisza vizét isszuk, 77 darab mélyfúrású kút üzemeltetésével, 180–560 méteres mélységből nyert rétegvízből jut el hozzánk az ivóvíz. Ezekbe a védett vízrétegekbe nem juthatott, nem juthat el a Tisza szennyezett vize, a vízadó bázisok fölött többszörös védelmet nyújtó zárórétegek húzódnak. A legmerészebb becslések szerint is ezeken legfeljebb ezer év alatt szivároghatna át bármilyen szennyezőanyag.
A Tisza önmagát gyógyította meg
Akkoriban sok szakember arra számított, hogy akár két évtized is eltelhet, mire a Tisza élővilága kiheveri a ciánmérgezést. A folyó azonban a vártnál sokkal gyorsabban regenerálódott: jórészt a 2000-es és a 2006-os rekordárvizeknek köszönhetően a Szőke Tiszába visszatért az élet.
Tisza cianid szennyezés
Fotók: Archív fotó: Karnok Csaba