2025.01.10. 06:50
Polgári pert is indíthatunk, ha zavar a szomszéd kutya ugatása
Van olyan Csongrád-Csanád vármegyei település, ahol hangoskodó állatok, kutya vagy kakas miatt szinte naponta tesznek bejelentést az önkormányzatnál. Szakértőt kérdeztünk arról, mit tehetünk zajos szomszéd ellen és mit tehet a helyi jegyző, ha a panaszos elégtételt vár a hivataltól.
Számíthatunk-e jogorvoslatra, ha idegesítően ugat a szomszéd kutyája? Hogyan lehet, hogy bizonyos időszakra egy kakas elzárásáról döntött a törvényszék? Egy szentesi szakember kérdeztünk a témában, hogy mit tehetünk a zajos szomszéd ellen.
Zajos szomszéd ellen
Főként zavaró kutyaugatást, olykor hangos kakast jelentenek be a Szentesi Polgármesteri Hivatalnál. Előbbiből szinte naponta kijut a hivatalnak. Dr. Kovácsffy Nikolett jogi ügyintéző segített eligazodni az egyszerűnek tűnő, mégis meglehetősen szövevényes eljárási rendben. Ilyen esetekben ugyanis sokszor a szomszédjogi, a birtokvédelmi és az állatvédelmi kérdések összemosódnak.
Elsőként azt fontos tisztázni, hogy a jegyző a birtokvédelmi eljárás során csakis ténykérdésekben dönthet. Azt kell tehát vizsgálnia, hogy a kutya indokolatlan ugatását, vagy a kakas kukorékolását az állatok tartása befolyásolja-e. De fontos tényező az is, ha valaki kifogásolja az ugatást, vagy a kukorékolását, az megindíthatja ugyan a birtokvédelmi eljárást, de bizonyítania már neki kell, hogy a szomszéd szükségtelenül zavarja őt.
A rossz viszony átka
A kérelem elbírálásakor elsőként azt ellenőrzik, hogy nem-e állatvédelmi okokból, például a megfelelő gondozás hiánya miatt ugat mondjuk a kutya. Kovácsffy Nikolett szerint már gyakran az első beszélgetésen kiderül, alapvetően nincs gond a tartási körülményekkel, inkább “csak” zavaróan hangos az állat. A hivatal jogi munkatársa szerint jól kell tudni szűrni a bejelentéseket, mert az esetek 80 százalékában főként a rossz szomszédi viszony az alapja. A kérdéses esetekben viszont helyszíni szemlén ellenőrzik a panaszos állításait. Ha az állat körülményei rendben vannak, a jegyző hatásköre hiányában a kérelmet elutasítja és a további vizsgálat már a bíróság hatásköre lehet. A panaszos tehát polgári pert indíthat.
Mikor van a pihenőidő?
Birtokvédelmi eljárásnál a bírósági joggyakorlat elég részletesen kidolgozta ezeknek a jogvitáknak a megítélését. Kimondva, hogy egészen addig nem korlátozható az állattartás, ameddig a társadalmi együttélés szabályait nem lépi túl. Ezért jó néhány szempontot értékel ilyenkor a bíróság: a környék adottságait, a helyi szokásokat, azt, hogy az adott lakóközösségben egyébként jellemző-e az állattartás. Továbbá vizsgálják a felek ingatlanhasználathoz fűződő érdekeit. Ahogy azt is, hogy a panaszos nem járul-e hozzá saját magatartásával az állat viselkedéséhez. A zajjal kapcsolatos szomszédjogi vitákban ellenőrzik még, hogy a kérelmező mely napszakra tekint pihenőidőként, és mely időszakra olyanként, melyben bár zavarólag hat a hangos kutyaugatás, de a napközbeni további zajok, zavaró tényezők mellett kénytelen azt elviselni.
A tűrési kötelezettség
A szomszédjogi szabályok szerint ugyanis mindenkinek van tűrési kötelezettsége, egy bizonyos fokig tehát el kell tudni viselni a kakaskukorékolást, a kutyaugatást és egyéb zajt. Kovácsffy Nikolett elmondta azt is: a bírói gyakorlat sokféle lehet. Példaként említett egy olyan ügyet, melyben a törvényszék egy bizonyos időszakra a kakas elzárását tette kötelezővé a szomszéd számára.
Általunk megkérdezett szakemberek úgy látják, a mai rohanó, zaklatott világban, az impulzusoktól túlterhelt mindennapokban mintha eleve kisebb lenne a tűrőképességünk. Felértékelődik az otthon csendje, a szomszédból átszűrődő zajok pedig különösen idegesítőnek, zavarónak tűnnek.