Fájdalom, vágy, remény, elszántság és erő a gyermekvédelmi gálán – galériával, videóval

Fájdalmaikat, vágyaikat és reményeiket, de mindenekelőtt elszántságukat és erejüket öntötték szavakba és képekbe a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató védőszárnyai alatt cseperedő, tehetséges fiatalok. Az Ágota közösség tehetséggondozásért felelős csoportja tavaly ősszel második alkalommal hirdette meg az Én írom a sorsom című irodalmi és a Példaképem című szelfipályázatot gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiataljainak, a szolgáltatási terület mind a 13 vármegyéjéből nevezhettek. Az ünnepélyes díjátadót szombaton tartották Szegeden.  

Szakértő zsűri értékelte a pályaműveket

Az irodalmi pályázatra 10-25 éves fiatalok olyan versekkel vagy novellákkal nevezhettek, amelyek azt mutatták be, hogy döntéseikkel képesek felülírni a sorsállapotukat. A szelfipályázatra jelentkező 7-25 év közötti fiataloknak pedig egy olyan személlyel készült közös szelfit kellett beküldeniük, akire példaképként tekintenek. 

A két pályázatra összesen 39 mű érkezett, amelyeket szakmai zsűri értékelt. Az irodalmi pályázat műveit Weiner Sennyey Tibor író, költő, műfordító és Molnár H. Magor költő zsűrizte. A szelfipályázatra beérkezett műveket Hajó Edina, az Ágota közösség kommunikációs és marketing csoportvezetője és Boldog Zoltán tehetséggondozásért felelős divízióvezető értékelte.

Mertek, bíztak, győztek a tehetséges fiatalok

A 18 éves, Szentesen nevelőszülőnél élő Nagy Mirtill a szelfipályázaton indult, három kistestvérének örökbefogadó szüleivel készített közös fotót, őket választotta példaképének.

–  Tavaly a hegedűtanárommal készítettem fotót, idén pedig azért a kistesóim örökbefogadó szüleit választottam, mert nagyon közel állunk egymáshoz, nagyon szeretjük őket – mondta. A szelfis pályázók közül többen választottak nevelőszülőt vagy testvért példaképként.

A 17 éves, zsombói Janó Sándor verssel indult az irodalmi pályázaton. 

– Úgy voltam vele, hogy megcsinálom, mert képes vagyok rá. A versem arról szól, hogy bármi történik is, a sorsomat én magam formálom. A versírással ki tudom fejteni azokat a gondolatokat, amelyek bennem vannak – mondta a fiatalember, aki a versek mellett novellákat is ír, de cukrászkodik is, és alapvetően környezetmérnöknek készül. 

A húszéves Lakatos Evelin a szolgáltató utógondozásában Kiskőrösön él, novellával nevezett. 

– Az írás arról szól, hogy hogyan értem el a sikereimet, miként bíztam magamban és hogy nyitok mások felé. Nagyon büszke vagyok arra, hogy leérettségiztem, táncversenyekre jártam, az iskola szép magyar beszéd versenyén harmadik helyezést értem el, és hogy most már a szakmai vizsgáim előtt állok. Erre a pályázatra azért neveztem, hogy bátorságot adjak másoknak is arra, hogy nyissanak mások felé. Így könnyebben fel tudják dolgozni azokat a sérelmeket, amiket régebben szereztek – fejtette ki a pénzügyi és számviteli ügyintézőnek tanuló ifjú hölgy. 

Az Ágota közösség nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra

A díjátadó ünnepségen Dávidházi Dóra Kazinczy-érmes előadó és Rédei Roland, a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja olvasta fel a kiemelkedő pályaművek válogatását a közönségnek. 

– Nagyon őszinték  pályaművek, hiszen gyerekek írták. Néha, amikor verseket, írásokat olvasok, azt látom, hogy van rajtuk valamiféle fölösleges máz, ami nekem nem tetszik. Ezeken a pályaműveken nincs máz – mondta el Rédei Roland, aki másodjára vállalta a közreműködést az ünnepségen, idén egyik színházas fellépését cserélte el, hogy részt vehessen a rendezvényen. 

Kothencz János, az Ágota közösség vezetője arra mutatott rá, hogy a szolgáltatónak nagyon sok tehetséggondozásra fókuszáló programja van, amelyek a gyerekeket értékkereső és értékteremtő egyéniségük nagyszerűségében mutatják be. 

– Az önkifejeződés a saját, egyéni gondolkodásmódunk, világhoz fűződő viszonyunk, értékekbe vetett hitünk, elképzelésünk kifejezése mindarról, ami van és amire vágyunk. Nélkülözhetetlenül fontos szempont egy ember életében – emelte ki.