2025.02.23. 14:31
Akár az ősi maják titkairól is leránthatják a leplet, de a Fekete-tengernél kezdenek a szegedi kutatók
A Szegedi Tudományegyetem geokronológiai laboratóriuma egyedülálló infrastruktúrája lehetőséget biztosít akár az ősi maják földhasználatának, a Kárpát-medence folyóinak fejlődésének és az ókori műalkotások eredetiségének vizsgálatára. Legújabb tudományos felfedezésük szerint az elmúlt háromszáz évben a Fekete-tenger nyugati partvidékét többször is cunami érhette, amit az üledékek laborvizsgálata és koruk meghatározása igazolt.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földrajz- és Földtudományi Intézet geokronológiai laboratóriumának köszönhetően képes akár több százezer év távlatából is pontos kormeghatározási vizsgálatokat végezni. Így bizonyították be, hogy több cunami is elérte a Fekete-tenger partjait.
Forradalmi felfedezés: cunami a Fekete-tenger partvidékén
A legújabb kutatások szerint az elmúlt háromszáz évben több cunami is érte a Fekete-tenger nyugati partvidékét. Az SZTE laboratóriumában végzett üledékvizsgálatok és kormeghatározás alapján a kutatók összefüggéseket találtak az 1794-es és 1901-es földrengések és az azokhoz köthető cunamik között. Különösen jelentős eredmény, hogy az 1794-es szökőárról eddig nem volt dokumentált információ, így ennek rekonstruálása az új adatok fényében válik lehetővé.
Két fő módszer a kormeghatározásban
A laboratóriumban a kutatók két fő eljárást alkalmaznak:
- Radiokarbon vizsgálatok – Szerves anyagok kormeghatározására szolgáló módszer.
- Lumineszcens kormeghatározás – Szervetlen üledékek vizsgálatára használják. Ez az eljárás megmutatja, hogy az üledékszemcséket mikor érte utoljára napfény, így segít meghatározni az adott réteg korát.
A lumineszcens módszerrel azt lehet vizsgálni, hogy az üledékszemcsék eltemetődésük óta mekkora radioaktív dózist nyeltek el a környezetükből. A természet ugyanis tele van radioaktív izotópokkal, és az ezekből érkező sugárzás változást idéz elő a vizsgált ásványi szemcsék kristályszerkezetében, melynek mértéke arányos az idővel. Ezt a változást, azaz a sugárzás hatására gerjesztődött, majd pedig csapdázódott elektronok mennyiségét lehet utólagosan kimutatni a műszerek segítségével, és ebből lehet következtetni az elnyelt dózis nagyságára. Végső soron azt lehet megállapítani, hogy a szemcséket mikor érte utoljára napfény, ugyanis fény hatására a szemcsék újrakezdik az idő mérését
– mondta Dr. Sipos György, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.
A szegedi kutatók speciális laborfelszereltségük révén számos nemzetközi kutatásban vesznek részt. Vizsgálták például a maja civilizáció egykori mezőgazdasági tevékenységét Guatemalában, valamint egy hamarosan megjelenő tanulmányukban francia és német kollégáikkal elemezték az Egyesült Arab Emírségek oázisainak üledékeit, hogy feltárják a Rub-al-Khali sivatag csapadékosabb időszakait. Emellett a fekete-tengeri cunami üledékek kutatása a ChronoCaRP projekt részeként zajlik, és a jövőben a Földközi-tenger keleti medencéjére is kiterjed. Tavasszal indul a mintagyűjtés az Égei-tengeren. Mivel ezek a természeti veszélyforrások kiemelt jelentőségűek, a kutatás eredményeit a május végén egy szegedi nemzetközi konferencián is bemutatják.
Szegedi egyetemi hírek
- Világszinten is egyedülálló kutatóközpont nyílt Karikó Katalin támogatásával
- Különös fejlesztéséssel oldhatják meg a gyárak elleni támadásokat
- Öt spanyol egyetemista akart lopni a boltból, elképesztő, mit talált náluk a biztonsági őr
- Milliárdokból fejlesztenek új módszert a vírusfertőzés ellen
- Átmeneti vízhiányra és vízelszíneződésre figyelmeztet a szegedi szolgáltató
