Ez már nem tantárgy, hanem élmény: Fizika testközelből a Szegedi Tudományegyetemen – galériával, videóval

A csillagfejlődés számítógépes modellezése még érthető volt, de a nanoplazmonika, azaz a töltésoszcillációk dielektrikum-fém mag-héj nanorészecskéknél már igazi kihívás elé állította az egyszeri újságírót. Egy biztos: az SZTE Fizikai Intézet kutatócsoportjainak fiatal és lelkes kutatói mindent megtettek azért, hogy a nem szakmabeli érdeklődők is megértsenek valamit a nanoplazmonika érdekességeiből a fizika napja alkalmából.

Szombaton a Szegedi Fizika Napja alkalmából várták az érdeklődőket a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetébe, ahol ezen a napon még a kvantummechanika is kézzelfoghatóbbá vált – már amennyire ez lehetséges.

Fizika Napja: Tudomány testközelből

Már reggel 9:00 előtt gyülekeztek az érdeklődők az előadóterem előtt, hogy meghallgassák Bari Ferenc előadását az egészség és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról. Ki gondolta volna, hogy az orvosi diagnosztika és a fizika ennyire szorosan összefügg? A professzor látványos példákkal mutatta be, hogyan segíthetik az MI-alapú rendszerek az orvosokat, vagy éppen hogyan tanulhatnak tőlük a mesterséges intelligenciák.

Nanoplazmonika és kvantummechanika

A tudományos előadások sorában Földi Péter és Dombi Péter közösen mutatták be a kvantumtudomány és -technológia alapjait. A délelőtt folyamán Czirják Attila tartott egy egyetemi mintaórát, ahol szóba került a „fekete mágia” – természetesen nem boszorkányságról volt szó, hanem a kvantumoszcillátorok és a préselt fény rejtélyeiről.
A közönség soraiban sok középiskolás diák is helyet foglalt, akik láthatóan élvezték, hogy egy kicsit belekóstolhatnak az egyetemi életbe.

Interaktív bemutatók

Jelentős volt az érdeklődés a standok körül, ahol az intézet kutatócsoportjai interaktív bemutatókat tartottak. A Nanoplazmonika Kutatócsoport standjánál például azt demonstrálták, hogyan lehet a fényt manipulálni nanoméretű struktúrákkal, míg a Lézeres Aeroszolkutatások Laboratóriumában azt vizsgálták, hogyan hat a lézersugárzás a levegőben lebegő részecskékre.
Egy másik teremben különböző cégek és vállalatok, köztük az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet, mutatkoztak be.

Nemcsak egy unalmas tantárgy

A Szegedi Fizika Napja ismét bebizonyította, hogy a fizika nemcsak egy száraz, unalmas tantárgy, hanem egy olyan tudomány, amely a mindennapi életünkben is jelen van – akár egy okostelefon kamerájában, akár egy MRI-berendezésben, vagy épp egy lézeres bemutatóban.
A szervezők reményei szerint, aki itt járt, más szemmel tekint majd a világra, és talán egy kicsit jobban megszereti a fizikát.