A háború egy kárpátaljai fiatal szemszögéből

2025.02.24. 20:00

„Atlétában és papucsban levitte a szemetet, de már nem mehetett vissza a házba” – három éve dúl a háború

Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezzel Európa a második világháború óta a legnagyobb katonai konfliktus színterévé vált. A háború milliók életét változtatta meg, emberek tízezrei vesztették életüket, városok és falvak váltak a földdel egyenlővé. A harcok elől rengetegen menekültek el otthonaikból, sokan Magyarországon találtak menedéket.

Az orosz-ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján egy Kárpátaljáról Szentesre költözött fiatalemberrel, Mátéval beszélgettünk, aki elmesélte, hogyan élte meg a háború kezdetét, és milyen kihívásokkal kellett szembenéznie az új életében.

háború
Nem csitulnak a harcok. A 3 éve dúló háború elől sokan kerestek menedéket Magyarországon és Kárpátalján. Máté Szentesen kezdett új életet, most pedig a Délmagyarország olvasóinak mesélte el, hogyan látja ő a háborút. Fotó:illusztráció/MTI

„Először nem hittük el, hogy tényleg megtörténik”

– Már a háború kitörése előtt éreztük, hogy valami baj van. A benzinkutakon például óriási, kilométeres sorok alakultak ki, és nem adtak 2 liter üzemanyagnál többet. A támadás napján láttuk a híradóban, hogy megtámadták Ukrajnát, de először nem hittük el, hiszen többször is volt már határzár és hadiállapot az országban. Miután bebizonyosodott, hogy itt tényleg háború lesz, felkerestünk minden benzinkutat, telefonáltunk az ismerősöknek, hogy ők mit fognak csinálni – emlékezett vissza Máté.

Először 1-2 hónapos háborúra számítottak

Kárpátalján Máté volt a diákszervezet elnöke, ezért vállalta a felelősséget, hogy ők, fiatalok, átjönnek a határon és szerez mindenkinek munkát. Mint elmondta, hogy máskor is éltek már át hasonlót, ezért csak 1-2 hónapos háborúra számítottak. Fiatal koruknak köszönhetően találtak is diákmunkát, arra a kérdésre, hogy miért pont Szentesre jöttek, azt válaszolta: „Itt kötöttünk ki, a Jóisten úgy akarta, hogy itt legyünk.”

Nem csitulnak a harcok. Fotó: MTI

Sokan Hollandiába vagy Németországba mentek, de ők magyarként úgy gondolták, hogy itt a helyük. Először csak ideiglenes munkát kaptak, de szerencsére már végleges állásuk van.

Megduplázódott a kárpátaljai nagyvárosok lakossága

A háború elől rengeteg ukrán menekült Kárpátaljára, hiszen itt nincs lövöldözés. A félelem azonban jelen van, a férfiak nem mernek az utcára menni, hogy el ne vigyék őket a sorozótisztek. A nők szabadon járhatnak, hiszen őket nem viszik a frontra, és ha tiszta a terep, akkor internetes csatornákon jeleznek a település férfi lakosságának, hogy előbújhatnak. Azonban, ha az üzenet nem friss, és például már egy órája írták, akkor nem érdemes utcára menni, hiszen annyi idő alatt megjelenhettek a sorozók.

Annak következtében, hogy az ukránok is Kárpátalján keresnek menedéket, megsokszorozódtak a bérleti árak. Máté elmondta, hogy budapesti árakkal számolhat az, aki például Ungváron szeretne ingatlan bérelni – feltéve, hogy talál kiadó lakást.

– Hatalmas fejlesztések vannak Ungváron, nagyon sok ház épül. Ez azért van, mert ott nem kötelező bérleti szerződést kötni, így senki sem tudja, hogy ki bérli az ingatlant. Ennek okán a háború elől menekülők tudnak hol lakni úgy, hogy gyakorlatilag nincs lakcímük, nem kapnak behívót – mesélte Máté.

„Levitte a szemetet, atlétában és papucsban vitték el”

– Van több olyan ismerősöm, aki elment vagy elvitték a frontra. Egyik egyetemi tanárom például önként jelentkezett, de a volt szomszédomat elvitték. Olyan is volt, hogy egy fiatalember levitte papucsban és atlétában a szemetet, de már nem tudott visszamenni a házba, mert elvitték. Több ismerősömről nem tudom, hogy él-e még, a szomszédom hazatért, de komoly maradandó sérülésekkel – mondta el Máté, aki bízik a mihamarabbi béke eljövetelében.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában