2025.02.04. 10:23
Szinte biztos, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban, mutatjuk a legnépszerűbb konteókat!
Valóban járt-e ember a Holdon? És létezhet-e élet az univerzum más bolygóján? Talán ez az a két leggyakoribb kérdés, amelyeket a csillagászat témájában rendszeresen feltesznek és amelyekkel kapcsolatban számtalan konteó kering. A témáról a szegedi csillagvizsgáló vezetőjével beszélgettünk.
A Szegedi Csillagvizsgáló 2005-ig csupán tudományos intézményként működött, húsz éve azonban nyitott a nagyközönség felé. Télen tematikus, bővített programokat tartanak, márciustól novemberig péntek esténként csillagászatra invitálják az érdeklődőket, a csúcsprogram pedig augusztus közepén a hullócsillagok éjszakája. A Perseidák maximuma környékén több száz érdeklődő fekszik a csillagos égbolt alatt, érdekes információkat hallgatva a csillagászat témájából, miközben távcsöves bemutatók, lézeres csillagképtúra és asztro-kvíz is szórakoztatja őket. Ezeken az eseményeken sokat tanulhatnak a látogatók, amelyre nagy szükség van, hiszen a mai napig rengeteg a tévhit és a konteó ezzel a tudománnyal kapcsolatban. Podcast adásunkban ezekről beszélgettünk Barna Barnabással, a Szegedi Csillagvizsgáló vezetőjével.

Valóban járt ember a Holdon? – a legnépszerűbb konteó
– A csillagászat és az űrkutatás nem az általános műveltség része, azt alig tanítják az iskolában. Az utca embere éppen ezért nagyon keveset tud ezekről. Akiket viszont érdekel, azokat érdekességekkel, ismeretterjesztő előadásokkal lehet megfogni – magyarázta Barna Barnabás, miért indultak el ebbe az irányba. Az általános ismerethiány ugyanakkor azt eredményezi, hogy a témában sok tudománytalan információ is napvilágra kerül. Ezek közül a csillagvizsgáló vezetőjének az egyik kedvenc témája a holdra szállás.
– Ezt az eseményt egy olyan szkepticizmus övezi, ami nem teljesen alaptalan. Amikor ezzel kapcsolatban készült egy felmérés, a kitöltők 50 százaléka azzal magyarázta hitetlenkedését, hogy azóta se tértünk vissza oda. Az Apollo 11-es 1969 júliusában repült, az Apollo 17-es pedig 1972 decemberében visszatért a Holdra. Azóta viszont nemcsak a Holdra, hanem más égitest felszínére sem lépett ember. Ez több mint 50 év, ami nagyon sok idő, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a technológia mennyit fejlődött azóta. Hozzá kell azonban tenni, hogy ez a misszió annak idején politikai volt: az USA-nak, illetve a Szovjetuniónak is fontos volt megmutatni a világ számára, hogy ők képesek előbb kolonizálni a Naprendszert. Persze a tudományt is érdekli a Hold, de nem alapvető kérdések megválaszolását vártuk tőle. Az ottani bányászathoz még most sincs meg a megfelelő technológiánk, ahogy egy Mars-utazáshoz sem, amelyhez a Hold ugródeszka lehetne. Hát ezért nem indult újabb expedíció a Holdra – magyarázta a csillagász.
Kizárt, hogy egyedüli életforma legyünk az univerzumban
A hatalmas távcsöveknek köszönhetően a szakemberek ma már nagyon messzire ellátnak – akár a Naprendszeren kívülre is. Adódik tehát a kérdés: mennyire érzik valós felvetésnek, hogy nem egyedül élünk az univerzumban.
– Tízből tíz csillagász az ufóészlelések mindegyikét meg tudja cáfolni. A tudományos konszenzus az, hogy a bejelentett esetek nem jelentik azt, hogy itt bármiféle földönkívüli létforma tevékenykedne. Ugyanakkor ugyanígy tízből tíz csillagász valószínűleg azt mondaná, hogy az univerzum olyan brutálisan nagy, és annyi lehetőséget rejt, hogy szinte biztosan nem vagyunk egyedül. Se a Föld, se a Nap, se ezek pozíciója semmilyen szempontból nem számít különlegesnek. Ez azt jelenti, hogy valahol másutt ugyanilyen körülmények vannak, és hogyha ugyanilyen körülmények vannak, akkor az miért ne fejlődhetett volna ki ugyanígy az élet? A fizika erre azt mondaná, ki kell, hogy fejlődjön, mert nincsenek kivételek. Sőt: ha a földi élet nem egyszeri és megismételhetetlen, akkor van rengeteg hajtása, és sok juthatott el nagyon magas fejlettségi szintre, akárcsak az emberiség. Velük azonban valószínűleg még nem találkoztunk – magyarázta. Csak hogy értsük: ahhoz egyébként, hogy eljussunk a legközelebbi csillagig, a kentauri rendszerig és a Proxima Centauriig, ahol tudjuk, hogy vannak bolygók, a jelenlegi technológiánkkal több tízezer évre lenne szükség.
Barna Barnabás hozzátette, ami pedig a környékünket illeti, figyelünk a távcsöveinkkel, hallgatózunk rádióhullámhosszokon, nincs űrhajó, nincsenek idegen kolóniák a Naprendszer égitestjein. – Ezt nagy magabiztossággal ki tudjuk jelenteni – szögezte le.
Hallgassa meg a Barna Barnabással készült beszélgetést:
Ott vagyunk Spotify-on is. A beszélgetés itt érhető el.
delmagyar.hu podcast
- Csak egy dolog kell ahhoz, hogy újra szerelmesek legyünk a kedvesünkbe
- Minden kábelre veszélyesek ezek a rágcsálók, mutatjuk, mit tehet ellenük – podcast
- Sporthang: dupla Szeged–Tatabánya rangadó a hétvégén, de csak egy a biztos
- Már a kiképzésbe is belekóstolt Ugrai Panna
- Vladan Matics: meg kellett volna halni a pályán