Nagyot fordítana a tendenciákon ez az építészeti törvény

- 2023 decemberében életbe lépett a magyar építészet törvénye, ami négy korábbi jogszabályt gondolt újra. Az ehhez kapcsolódó mintegy nyolcvan kormányrendelettel együtt a magyar építésügy teljesen új helyzetbe került. Azért járjuk az országot, hogy ezt az érintettekkel megismertessük, illetve meghallgassuk, mit gondolnak róla - mondta Makón, az országos fórumsorozat helyszínén Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára. A tanácskozásnak egy Makovecz Imre által tervezett épület, a József Attila Könyvtár adott otthont.

Makovecz Imre öröksége

A rendezvényt Makovecz Imre örökségét méltató beszédével Farkas Éva Erzsébet, a házigazda polgármester nyitotta meg, és eljött a tárcát vezető miniszter, Lázár János, a térség parlamenti képviselője is. A meghívottak három vármegye – Békés, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád – főépítészei, hatósági szakemberei, kamarai tisztviselői, a tervtanácsok képviselői és beruházók voltak. Ez volt az országos szakmai fórumsorozat harmadik állomása.

Megfordítani a rossz tendenciákat

A jogszabályról Lánszki többek között elmondta, az elmúlt 35 évben Magyarország területének mintegy tíz százaléka került a külterületi besorolásból belterületibe, azaz ennyivel nőtt a beépíthető terület nagysága a zöldterületek rovására. Ezt a tendenciát meg kell állítani – hangsúlyozta. A műemléki örökség állománya viszont az 1950-es első összeírás utáni évtizedekben közel 30 százalékkal csökkent. Ennek oka egyszerűen az volt, hogy az érintett ingatlanok tönkrementek. A műemlékek, illetve helyi védelem alatt álló épületek 70-80 százaléka ma is rossz állapotban van – ezt a folyamatot is meg kell fordítani.