Világrekorderek lettek a szegedi fizikusok: a Science Park újabb mérföldkőhöz érkezett – galériával, videóval

Két fajsúlyos projekt is zárult pénteken Szegeden, amelyek markáns lendületet adhatnak a város és a régió tudományos és innovációs fejlődésének. Az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetben projektzáró rendezvényen mutatták be a Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium projekt eddigi eredményeit. Konkrétan azt, hogy a szegedi fizikusok világrekorderekké váltak a lézeralapú részecskegyorsítás területén. Az SZTE Science Park vonatkozásában pedig azt ünnepelték, hogy befejeződött a 85 hektáros terület komplex közműfejlesztése – az ivóvízellátás, a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés, a távközlési hálózat, a villamos-, gázhálózat kiépítése, a térvilágítás kialakítása, a zöldsávok kertészeti munkája –, és teljesen kiépült a belső úthálózat is. 

Science Park: ahol tudomány és gazdaság összekapcsolódhat

A Science Park Szeged Tudományos és Innovációs Park közművesítésének és úthálózatának átadóünnepségén Lantos Csaba energiaügyi miniszter rámutatott, hogy a középkor óta akkor fejlődtek az egyetemek és a kutatóhelyek, amikor fellendülőben volt egy társadalom.

– Ma is azok a társadalmak fordítanak kiemelt figyelmet egyetemeikre, kutatóhelyeikre, amelyek bíznak a jövőben, és képesek az eredményekért megdolgozni – emelte ki, majd arra emlékeztetett, hogy az eredeti döntés még 2011-ben született az ELI-ALPS felépítéséről. Azt várták, hogy a lézeres kutatóintézet olyan fényforrássá válhat, amely a világ minden tájáról idevonzza a diákokat és kutatókat. Ahogy fogalmazott, mára ez megvalósult.  

A miniszter arra is kitért, hogy a Science Park úthálózatának kialakítását és közművesítését az Energiaügyi Minisztérium csaknem tízmilliárd forinttal támogatta a tudományos és az üzleti szféra, azaz a kutatás-fejlesztés-innováció és a gazdasági szektor összekötését célzó küldetés jegyében. 

A tárcavezető kiemelte, hogy a konzervatív kormány szerint a kutatás-fejlesztés támogatása erősíti a gazdaság versenyképességét, a sikeres energiaátmenetben pedig a kormány számít a tudományos, kutatásfejlesztési és innovációs eredményekre. 

A teljes dél-alföldi régió fejlesztése a cél

Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora orvosprofesszorként úgy fogalmazott, hogy a Science Park frissen átadott úthálózata olyan kardinális szerepet tölt be a park életében, akár egy szervezet ér- és ideghálózata, amelyek nélkül a legkiválóbb elme sem tudna működni. 

Fendler Judit kancellár arra mutatott rá, hogy a Scince Park fejlesztési koncepciója az első olyan próbálkozása volt az egyetemnek, ahol kiléptek a szűken vett oktatási, kutatási és gyógyítási térből. 

– Már a kezdetektől az volt a szándékunk, hogy a terület alkalmas legyen arra, hogy idevonzzon lehetőleg magas hozzáadott értéket produkáló piaci cégeket és kiemelkedő kutatási innovációkat. A cél nem csak a Szegedi Tudományegyetem képességeinek tágítása volt, hanem lehetőségeinken belül a dél-alföldi régió gazdaságfejlesztési képességeinek javítása is – fogalmazott Fendler Judit. 

Az első betelepülő a Rheinmetall volt, amelynek szegedi gyára Európa egyik meghatározó kutatás-fejlesztési projektje lesz. A Science Park szomszédságában pedig gőzerővel épül a BYD-gyár, amely nem csak Szeged, de az egész régió fejlődésében merőben új távlatokat nyit. 

Úttörő felfedezést tettek a szegedi fizikusok 

Az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetben lezajlott, nemzetközi konferencián a Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium projekt eddig elért eredményeit ismertették. A résztvevőknek tisztatéri ruhát öltve lehetőségük nyílt laborlátogatásra is, ahol megtekinthették azokat a berendezéseket, amelyek segítségével világrekorderekké válhattak a részecskegyorsítás területén a szegedi fizikusok. 

A laboratórium Osvay Károly fizikus vezette kutatócsoportja világelsőként igazolta azt, hogy lehetséges a folyamatos neutronkeltés kis energiájú, rövid impulzusú lézerrel. Az innovációnak a nukleáris hulladékkezelés vonatkozásában van óriási jelentősége, amelyet nemzeti kutatási prioritásként kezel Magyarország kormánya. 

A projektet életre hívó kihívás dióhéjban az, hogy a nukleáris hulladék kezelésében speciális kihívást jelent a hosszú – több tíz- vagy éppen százezer éves – élettartamú komponensek tárolása. Miután a nukleáris hulladék különböző alkotórészeit szétválasztják, a hosszú felezési idejűeket mesterséges transzmutációval átalakítják. A transzmutáció során az anyagokat egy speciális nukleáris reaktorba helyezik, amelyben gamma- vagy neuronsugárzásnak teszik ki. Ennek hatására olyan más izotópokká alakulnak, amelyek stabilak vagy gyorsan lebomlanak. Ennek az úgynevezett szubkritikus reaktornak a meghajtásához, működésben tartásához külső neutronforrás szükséges. A szegedi fizikusoknak sikerült egy tényleges lézeres neutronforrást létrehozniuk, ami egyedülálló a világon. A felfedezés az orvos- és az anyagtudományban, az iparban, sőt az űrtechnológiában is alkalmazható.