Kocsmazár Szegeden, az urak véget vetnek az éjszakai buliknak?

Üzletek éjszakai nyitvatartásával és a lakosság nyugalmának biztosításával kapcsolatos helyi rendelet megalkotása – ezen a címen fut a DK-s Binszki József várospolitikai alpolgármester nevével fémjelzett előterjesztés, amelyet amennyiben elfogad a közgyűlés, április közepétől lesz érvényben. A szegedi kocsmazár tehát egyelőre egy tervezet, a február 14-ei közgyűlésen lesz napirenden.

Az előterjesztő a kereskedelemről szóló törvényt citálta, amely felhatalmazást ad az önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletben határozzanak az üzletek 22 és reggel 6 óra közötti időszakában a nyitvatartás feltételeiről. Megemlítette, hogy számos hazai nagyvárosban van ilyen, illetve Budapest több kerületében is, bár a bulinegyedhez képest igencsak szűkös Szegeden a kínálat. Ott egy négyzetkilométeres területen 845 vendéglátó- és szórakozóhely van; éjfél és hat óra között is nyitva van közülük 200, sőt már saját rendőrsége is van. Kecskeméten egyébként már korábban igencsak szigorú szabályt hoztak, ott a palackozott szeszesitalt forgalmazó üzletek 22 órától 6 óráig egyáltalán nem tarthatnak nyitva. Ilyen drákói szigor nem várható Szegeden.

Több mint kétszáz érintett üzlet

– A rendelet megalkotásának a célja elsődlegesen a lakosság egészséges, nyugodt életkörülményeinek biztosítása, éjszakai pihenéshez fűződő jogának garantálása, másrészt a közterületi szeszesital-fogyasztás korlátozása, illetve az ifjúság védelmének előmozdítása – olvasható az előterjesztésben. Binszki József leszögezte, hogy nem a vendéglátó- és szórakozóhelyek ellehetetlenítése a célja a készülő rendeletnek, hanem a „keretek közé szorításuk”.

Azt írta, hogy Szeged városában nagyságrendileg 5540 darab üzlet működik, ezek közül a szabályozás várhatóan csupán körülbelül 220 darab üzletet, illetve vendéglátóhelyet érint. Érdemes tudni, hogy a készülő rendelet hatálya kiterjed a szeszes italt árusító üzletekre is, azaz például a jelenleg éjjel-nappali dohányboltokat és a kimondottan italokat árusító egységekre is vonatkozik.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy 23 órakor mindent be kell majd zárni, ugyanis úgynevezett éjszakai nyitvatartási engedély kérelmezhető, méghozzá állandó vagy eseti. Utóbbi egy naptári éven belül legfeljebb 6 alkalommal kérhető. Az ezzel kapcsolatos eljárást a jegyző folytatja majd le, amennyiben megalkotják a rendeletet és hatályba lép.

A 23 óra nem mindenkire vonatkozik, a többlakásos lakóépületben, például egy panel aljában működő egység esetében 22 óra a határ.

A rossz szomszédság itt is átok

Azonban nem csupán egy kérelemről van szó, egy feltételrendszert dolgoztak ki, amely alapján figyelembe veszik, hogy például fél éven belül panaszmentes volt-e az üzemeltetés, megfeleltek-e a jogszabályoknak, kikötés, hogy az üzlet előtti közterületet rendben kell tartani, és gondoskodnia kell az üzemeltetőnek „a vendégek zavaró magatartásának és közterületi alkoholfogyasztásának visszaszorításáról”.

A kiadott éjszakai nyitvatartási engedély ráadásul visszavonható, nem lehet azzal sem kijátszani a szabályt, hogy üzemeltetőt vált az adott hely. Természetesen egy esetleges visszavonás kizárólag az éjszakai nyitvatartásra vonatkozik, tehát emiatt senkinek nem kell végleg lehúznia a rolót.

Az azonban világosan látszik, hogy a rossz szomszédság átok lehet, hiszen ha egy hely ellen sok a lakossági panasz, amelyeket vizsgálatok követnek, akkor bizony könnyen ugorhat az engedély.

Nem mindenkit érint a szegedi kocsmazár

A megtárgyalásra és elfogadásra váró rendelet hatálya nem terjed ki mindenre és mindenkire. Nem érinti például a szálláshelyeken üzemeltetett egységeket, a benzinkutakat, a diákbálokat, érettségi banketteket, a Szegedi Szabadtéri Játékokat, az egykor Szegedi Ifjúsági Karneválként indult SZIN-t, és a Szeged Napja Ünnepségsorozatot sem, amelynek már gőzerővel zajlik a szervezése. További kivételt képeznek azok a programok, amelyeket a kulturális bizottság kiemelt turisztikai rendezvénynek minősített.

Azt a helyet sem kell 23 órakor bezárni, amelynek 200 méteres körzetében nincs ház, szociális vagy egészségügyi intézmény. A kivételek sorában természetesen szerepelnek a szilveszteri rendezvények, és a hipermarketek is.

Azt, hogy ennek milyen hatása lehet az éjszakai életre Szegeden, egyelőre nem tudni. A szórakozási formák átalakulóban, éjjel-nappali kocsma nemigen van már, és a belvárosban egyébként is fogyatkozik a kínálat, éttermek és kávézók húzzák le a rolót vagy cserélnek gazdát.