Több százan várnak új vesére, pedig lenne gyorsabb megoldás

Magyarországon az elmúlt évben nőtt az elvégzett transzplantációk száma. Az Országos Vérellátó Szolgálat adatai szerint a négy egyetemi városban működő hét transzplantációs központban összesen 446 szervátültetés történt: 394 esetben elhunyt donorból és 52 esetben élődonorból eltávolított szervvel. Az élődonoros transzplantációk száma kiemelkedően megugrott: egy év alatt több mint 8 százalékkal. Szegeden ugyanakkor még mindig nagyon kevés az ilyen műtétek száma: 2024-ben az elvégzett 43 veseátültetésből mindössze két esetben származott a szerv élő donortól.

Többnyire a beteg nem akarja elfogadni

– Egyenes ági rokon vagy szoros érzelmi kapcsolatban álló személy ajánlhatja fel a veséjét egy beteg embernek. Genetikai egyezés nem szükséges, más mutatók alapján vizsgálják, hogy a szerv megfelelő-e - magyarázta Lázár György, a SZTE Sebészeti klinika igazgatója. Érdekes adat, de az ilyen műtétek alacsony számát nem az okozza, hogy az egészséges emberek félnek a műtéttől és annak következményeitől: sokkal gyakoribb, hogy a beteg nem akarja elfogadni, ha egy szerette ilyen ajánlást tesz neki.

– A vesebetegség nem fáj, sőt nagyon sokáig tünetei sincsenek, így a vesebetegek nem érzékelik, hogy komoly problémájuk lenne. Éppen ezért nem akarnak kitenni senkit az operációnak: úgy gondolják, inkább várólistán kivárják, amíg egy agyhalott donortól kapnak új szervet. Ez azonban nem jó gondolkodásmód, hiszen a krónikus vesebetegség a szervezet minden más pontján is folyamatosan rombol. Vagyis minél gyorsabban megoperálnak valakit, annál jobb eredmény érhető el. Ráadásul az élő donorokból mindig garantáltan egészséges vesét ültetnek be, az operáció pedig előre tervezhető, ami szintén növeli a sikeresség esélyét – magyarázta a klinikavezető professzor, aki szerint szükség lenne arra, hogy ezeket az információkat minél hangsúlyosabban átadják a vesebetegeknek, ezzel lehetne az élődonoros transzplantációk számár növelni.

A transzplantáció alapkérdése: várólista vagy élődonor

Szederkényi Edit, a SZTE sebészeti klinika transzplantációs centrumának vezetője elmondta, jelenleg a régióban - melyhez az ellátási területet tekintve Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyéken kívül Jász-Nagykun-Szolnok vármegye is hozzátartozik – 141 beteg vár új vesére. – Élődonorok segítségével akár mindannyiukat lehetne transzplantálni, mivel azonban kevés az alkalmas donor, átlagosan 3-4 évet vannak várólistán, mire meg tudjuk őket operálni – mutatott rá. Az igazsághoz egyébként az is hozzátartozik, hogy nem minden élődonor-jelölt lesz megfelelő: tavaly például 13 esetben végeztek kivizsgálást ilyen céllal, de csak két esetben tudott megvalósulni a transzplantáció.

Aki segít, annak is hasznos

Az élődonoros transzplantációból egyébként nem csak a beteg, hanem a donor is tud profitálni. – Egyrészt őket alaposan kivizsgáljuk, tehát ha valaki vállalja, hogy segít egy szerettén, egyúttal megbizonyosodhat róla, hogy teljesen egészséges-e. Ugyanis csak akkor adhatja oda az egyik veséjét és ez esetben ez számára nem jelent kockázatot. A műtét után pedig kénytelen lesz jobban odafigyelni magára, vagyis rá lesz szorítva az egészséges életmódra – hangsúlyozta Szederkényi Edit.