A madárinfluenza és a száj- és körömfájás után újabb súlyos veszély csaphat le a jószágokra

Most tényleg nagy bajban van az élővilág. Visszatért a ragadós száj- és körömfájás, tombol a madárinfluenza, amely évről évre egyre nagyobb pusztítást végez – nemcsak a baromfitelepeken, hanem esetenként a madarak populációja között is. Sorra üti fel a fejét a fertőzés egyre több vármegyei településen, Csengelén emiatt egy teljes tömőlúdtelepet kellett felszámolni. Mindezek tetejébe az ólommérgezés is veszélyezteti nemcsak a madárvilágot, hanem az embereket is.

Nem elég a madárinfluenza és a ragadós száj-és körömfájás

A vadmadarakat szerencsére egyelőre nem veszélyezteti a madárinfluenza, de három évvel ezelőtt országosan 50 ezer daru, míg a szegedi Fehér-tavon 5 ezer pusztult el miatta. Így a tömeges kipusztulással a madarak nagy része már rezisztenssé vált, azaz vírushordozók, de nem betegednek meg. A nem rezisztens madarak elpusztultak, a rezisztensek megmaradtak. 

Az 50 év után újra megjelent ragadós száj-és körömfájás közvetlenül nem, de közvetetten igen nagymértékben kihat az élővilágra, vele együtt a madarak populációjára is. 

–  A természetvédelmi kezelés egyik nagyon fontos eszköze a legeltetés. A legeltetés optimális esetben őshonos állatokkal történik, mint például magyar szürke marhával, vízi bivallyal, vagy tarkamarhával. Ha ezeket a fajokat megtámadja a vírus, akkor teljes leírtás következik és óriási területek maradhatnak legelés nélkül, ami viszont áttételesen a madárvilágnak elég nagy probléma – nyilatkozta lapunknak Tokody Béla a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület titkára.   

Az ólommérgezés miatt több ezer madár hiányzik az égboltról

Az ólommérgezés egy csendes, de halálos fenyegetés a madarak számára, amelyet teljes mértékben meg lehetne előzni. Ennek ellenére évente több mint 44 ezer tonna ólom kerül a természetbe az Európai Unió területén vadászati, sportlövészeti és horgászati tevékenységek révén. Bár az ólom használatát már rég betiltották a benzinben, festékekben és vízvezetékekben – mivel az emberekre gyakorolt hatása közvetlen és egyértelmű volt –, a természetben való felhalmozódása továbbra is súlyos problémát jelent. Két madárcsoport esetében már bizonyították az ólom veszélyes hatásait. A ragadozómadarak, például a tápláléklánc csúcsán álló rétisas szervezetében felhalmozódik az ólom, míg a vizes élőhelyeken táplálkozó madarak – például récék, ludak, hattyúk és búvárok – tápláléknak nézik és elfogyasztják a vízben található ólomsöréteket és az elveszett horgászólmokat. Az ólom használatának eredménye az, hogy szerte Európában kb. 55 ezer ragadozómadár hiányzik az égboltról. 

Mi is veszélyben vagyunk 

Az ólomtartalmú lőszerekkel elejtett vadak húsa, valamint az ólomtartalmú horgászeszközök otthoni készítése veszélyes lehet az emberi egészségre. A madarak zúzógyomrában az ólomsörét apránként lebomlik, így a szervezetükben felhalmozódik, ami fogyasztásuk esetén komoly kockázatot jelent. Becslések szerint évente 1 millió gyermek van kitéve az ólommérgezés veszélyének Európában vadhús fogyasztása miatt. Ha nem történik változás, a következő 20 évben mintegy 876 ezer tonna ólom kerülhet a környezetbe. A vadászat során elejtett állatokból származó ólomszennyezett húst nemcsak emberek, hanem háziállatok is elfogyasztják, így kutyák és macskák is veszélyben vannak.

Az ólommérgezés kockázatának csökkentése az alternatív megoldásokban és az ólom használatának teljes betiltásában rejlik.