2025.03.20. 17:14
Eddig civódtak az óraátállítás kérdésével, most kiderült, mi lesz
Elképesztő huzavona, meg is indokolták a döntést.
A tagállamok nem tudnak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon. Ezért az Európai Bizottság visszavonta ezzel kapcsolatos javaslatát, így előreláthatóan nem lehet megszüntetni az óraátállítást – írja a Világgazdaság.

Az uniós tagállamok évek óta nem tudtak megegyezni arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben. Bár az Európai Parlament már 2019-ben támogatta az óraátállítás megszüntetését, a tagállamokat tömörítő tanács nem tudott közös álláspontra jutni, így a jelenlegi rendszer egyelőre változatlan marad.
Évtizedek óta velünk van az óraátállítás
Az óraátállítás eredetileg az energiafogyasztás csökkentésére szolgált, először az első világháború idején vezették be, majd az 1970-es évek energiaválsága alatt tért vissza. Az Európai Unió az 1980-as években egységesítette a gyakorlatot a belső piac működésének megkönnyítése érdekében, a jelenlegi szabályozás pedig 2001 óta van érvényben. Minden országban március és október utolsó vasárnapján állítjuk az órákat.
Magyarország a nyári időszámítás megtartását támogatná, de a kérdésben továbbra sincs egyetértés az uniós országok között.
Bár az óraátállítás eredeti célja ma már kevésbé releváns, és egyre több tanulmány mutat rá a negatív hatásaira, a tagállamok közötti nézeteltérések miatt a rendszer változatlan marad. Egy összehangolatlan átállás pedig tovább bonyolíthatná Európa időzónáit, ezért sincs egyelőre napirenden a kérdés.
Egyre közelebb a nyári időszámítás
Jövő vasárnap, azaz március 30-án esedékes a következő óraállítás. Ekkor az órákat hajnali 2-kor 3-ra kell előreállítani.
Egyre többet tudunk arról, hogy milyen sok ártalmat okoz
Szakértők szerint az órák átállítása negatív hatással van az emberek alvásmintázatára és általános egészségi állapotára. A szervezet belső biológiai óráját, ami különböző fizikai és mentális hatásokat eredményezhet. Ezek a hatások különösen a nyári időszámításra való átálláskor jelentkeznek, amikor egy órával kevesebb alvás jut az embereknek.
- Alvászavarok és fáradtság – Az átállás miatt sokan nehezebben alszanak el vagy ébrednek fel, ami nappali fáradtsághoz, koncentrációs problémákhoz és csökkent teljesítményhez vezethet.
- Hangulatingadozás és stressz – A megváltozott alvási ciklus növelheti a stresszt és ingerlékenységet okozhat, sőt egyeseknél akár depressziós tüneteket is felerősíthet.
- Egészségügyi kockázatok – Kutatások szerint az óraátállítást követő napokban megnő a szívrohamok, a stroke és egyéb szív- és érrendszeri problémák kockázata. Az alvásritmus felborulása az immunrendszer működésére is negatív hatással lehet.
- Baleseti kockázat – Az átállás utáni napokon megnőhet a közlekedési és munkahelyi balesetek száma, mert sokan fáradtabbak és figyelmetlenebbek.