Széchenyi-díjat vehetett át a szíveket kutató professzor, aki még hetvenévesen is aktív

A nemzeti ünnep alkalmából Széchenyi-díjat vehetett át Varró András orvos-biológus, az MTA doktora, az SZTE SZAOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének professor emeritusa. Az indoklásban az szerepel, hogy Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája, az elméleti kardiológiai kutatások nemzetközileg is nagyra értékelt kutatójaként elért eredményei, valamint a tudományos utánpótlás nevelés érdekében, a Nemzeti Tudósképző Akadémia megalapítójaként végzett, iskolateremtő tehetséggondozó és oktatómunkája elismeréseként kapta meg a díjat, melyet 1990 óta adnak át a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek. Varró professzort egyébként már tavaly is jelölték.

Megadták a módját a Széchenyi-díj átadásának

– Ennél díszesebb és jobban koreografált díjátadót még nem láttam. A magamfajta nem szokott hozzá, hogy a kormányőrség álljon sorfalat a parlament díszlépcsőjén. Nagyon elegáns esemény volt – idézte fel élményeit mosolyogva az orvos-biológus, aki pályafutása legnagyobb elismerését kapta így meg. Hozzátette: bár az elismerést mindig egy személy kapja, az csapatmunka. – Egyrészt nem értem volna el ezeket az eredményeket a kutatócsapatom nélkül, másrészt azok nélkül sem, akik elindítottak a pályámon. Ha Papp Gyula, az első mentorom, Rablóczky György, az első főnököm és három külföldi mentorom, Boris Schurawitz, David Lathroph és David Eisner nem formálják a tudásomat, egy maradtam volna a sok kutató közül – sorolta.

Pályafutása alatt nem történt áttörés kutatási területén

Varró András egész pályafutása alatt a szív elektromos működésének vizsgálatával foglalkozott. - Ennek megértésében rejlik a szívritmuszavar kialakulási okának feltérképezése és kezelésének kidolgozása. Ennek a betegségnek a legsúlyosabb formája a hirtelen szívhalál. Ennek és a többi súlyos szívritmuszavar gyógyszeres terápiájának kutatásával foglalkozok - magyarázta.

Hazánkban a szív eredetű halálozás a leggyakoribb halálok. Varró András úgy fogalmazott, 1979 óta, amióta elkezdte pályáját, ezen a területen nem történt áttörés. – Ugyanakkor rengeteg elméleti tudással gyarapodott a tudomány, az áttörést pedig valószínűleg ezek fogják megalapozni. Éppen ezért az apró eredmények is tudnak sikerélményt okozni azoknak, akik ezen a területen dolgoznak, még akkor is, ha nem ők oldják meg egy évi 10 ezer magyar halálát okozó rendellenesség titkát – magyarázta.

Nobel-díjas is méltatta utánpótlás nevelő programját

Varró professzor azonban nem csak tudományos munkájáért kapta a Széchenyi-díjat, hanem a tudományos utánpótlás nevelésért. A kezdeményezésére létrehozott Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány olyan sikereket ért el alig egy évtized alatt az orvosbiológia területére kinevelt utánpótlás terén, melyről a Nature tudományos magazin is publikált és melyet már a Nobel-díjas Krausz Ferenc is mintának tekint, és szeretné átültetni a matematika, fizika és informatika területére. 

–  Miután 2012-ben 9 Nobel-díjast Szegedre hoztunk a Hegyi Péter segítségével megszervezett konferenciára, utána született meg az alapítvány ötlete. És bár 2014-ben majdnem felbomlott, végül kaptunk állami támogatást, évi 250 millió forintos költségvetéssel pedig teljesen más dimenzióba tudtuk helyezni. Mára már nemzetivé vált az alapítvány, mely 4 egyetemi város 6 intézményének több ezer diákját fogja össze – mesélte Varró András.

Öt év múlva lesz igazi nyugdíjas

A 70 éves emeritus professzor egyébként mindkét munkakörében aktív, kutatásait azonban már a HUN-REN projekt keretében végzi, nem egyetemi alkalmazottként. 

– Két jelentős pályázati támogatásunk fut még. Amíg azok tartanak, vagyis 4-5 évig még szeretnék dolgozni, mert azt gondolom, eredményesen tudok kutatni. De 75 éves koromtól már más terveim vannak. Akkor terveim szerint már igazi nyugdíjas leszek – mosolygott a Széchenyi-díjas szegedi kutató.