Szegedi kutatóknak is végez majd vizsgálatokat az űrben Kapu Tibor

Három szegedi kutatócsoport munkáját is segíti a hamarosan az űrbe induló Kapu Tibor. A második magyar űrhajós nyár óta Amerikában tartózkodik, és az Ax-4 legénységének tagjaival készül a küldetésre. A HUNOR-program magyar űrhajósa számos tudományos kísérletet és vizsgálatot végezhet majd a Nemzetközi Űrállomáson 14 napos ott tartózkodása alatt, néhánnyal a Szegedi Tudományegyetemen zajló kutatásokat segítheti. 

A magyar űrhajós súlytalanságban tanul majd

A SZAOK Élettani Intézetben dolgozó kutatók számára egy tanulásvizsgálathoz szolgáltathat majd adatokat.

– Egy ősi tanulási folyamatot vizsgálunk, amely során különböző ingerek és képzetek között jönnek létre kapcsolatok. Például, ha a piros bogyó finom és nem leszünk tőle betegek, akkor máskor is megehetjük. Ezeknél a folyamatoknál nemcsak az agykéregre, hanem az alatta lévő fehérállományban levő idegsejtcsoportok működésére is szükségünk van. Mi ezen idegsejtcsoportok működésének megértésével foglalkozunk – beszélt munkájukról Nagy Attila egyetemi docens.

A szegedi tudósok arra kíváncsiak, hogy ezt a fajta tanulás hatékonyságát befolyásolja-e a súlytalanság állapota. További kérdés, hogy miként alakul az űrben az ember orientációs képessége. Az eredményekből kiderülhet, hogy az orientáció érzékenységet a gravitáció jelenléte hozza létre vagy alapvetően e nélkül is kódolva van a központi idegrendszerünkben. 

– A vizsgálatokhoz három, speciálisan iPad-re fejlesztett tanulási tesztet használunk, melyet a felbocsátás előtt is megcsinál több alkalommal egy, de reményeink szerint akár több űrhajós is. A teszteket a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) és a visszatérés után is több alkalommal elvégzik az űrhajósok. A tanulási képességek esetleges károsodása hasznos információt szolgáltathat nemcsak az emberi agy működésének megértéséhez, hanem hozzájárulhat az űrhajósok későbbi kiképzésénél alkalmazott stratégiákhoz is – magyarázta az alapkutatás jelentőségét Nagy Attila.

Asztronauta muslicák jönnek majd vissza Szegedre

A Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék muslicákat küldhet a magyar űrhajóssal együtt az űrbe.

– Mi az űrprogramban azt vizsgáljuk, hogy a kozmikus sugárzás károsítja-e a DNS-t, illetve hogy milyen módszerrel lehetne ez ellen védekezni, amely probléma egy jövőbeli marsi utazás kulcskérdése. Három enzimet választottunk ki, melyek szerepet játszanak a DNS-károsodás javításában. Ezeket túltermeltetjük a muslicákban, melyeket fiolákban az űrbe küldünk. Lesznek köztük lárvák is, melyek az űrben kelnek ki és szaporodni is tudnak. A Szegedre visszatérő "asztronauta" egyedeken, űrjáró muslicákon majd az RNS és DNS változásokat vizsgáljuk – magyarázta Gácser Attila, a SZTE TTIK Biológiai Intézet intézetvezető egyetemi tanára. Hozzátette: az ecetmuslica DNS-e körülbelül 60 százalékban egyezik meg a humán DNS-sel, pontosabban a gének mintegy 60 százalékának van emberi megfelelője. Ez a genetikai hasonlóság teszi az ecetmuslicát értékes modellszervezetté a genetikai kutatásokban, és így ezen keresztül jobban meg lehet majd érteni, mi várna az űrhajósokra egy hosszú űrutazás során. 

Ebben a kísérletben a magyar űrhajósnak csak annyi dolga lesz, hogy időnként ellenőrizze, élnek-e még a táptalajjal együtt üvegbe zárt muslicák. Az SZTE SZAOK Orvosi Biológiai Intézet számára viszont az űrhajósnak rendszeresen mintákat kell majd szolgáltatnia. 

Az űrutazás hatása a szervezet mikroorganizmusaira

– A csoportunk a mikrobiomot kutatja – vagyis azokat a baktériumokat, vírusokat és gombákat, amelyek a testünkben élnek – mesélte lapunknak Tombácz Dóra, az SZTE Orvosi Biológiai Intézet egyetemi docense. – A bélrendszerben élő mikrobák világa rendkívül érzékeny, és különféle tényezők, például az utazás, a megváltozott környezet vagy a stressz is befolyásolhatja az egyensúlyát. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az űrutazás milyen változásokat idéz elő a szervezetben élő mikroorganizmusokban.

A szegedi kutatók lehetnek az elsők, akik az űrutazás során a teljes metagenomot – vagyis a mikroorganizmusok teljes genetikai állományát – elemzik. A projekt különlegessége, hogy nemcsak a bélmikrobiomot, hanem a szájüreg és a vizelet mikrobiális összetételét is vizsgálják. A DNS-alapú vizsgálatok mellett azt is megnézik, mely gének aktivitása változik meg az egyes időpontokban – ehhez az RNS-eket elemzik. Emellett adatokat gyűjtenek az űrhajós pulzusáról és alvásidejéről is, amelyekből következtetni lehet a stressz-szint alakulására. 

A NASA mindent szigorúan ellenőriz

A szegedi kutatók elmondták, soha nem dolgoztak még ilyen szigorúan ellenőrzött projektben. A NASA ugyanis alapos vizsgálatnak veti alá a hozzá beérkező kérelmeket, így a dokumentációktól az űrbe küldhető eszközökig mindent betűre és grammra ellenőriznek. A szegediek tavaly nyár óta egyeztetnek ezekről a kutatásokról, de mindannyian azt mondták, hatalmas élmény, hogy egy ilyen nagyszabású nemzetközi programban részt vehetnek.