Konteók, álhírek és a valóság a Szegedi Tudományegyetemen

A populáris és elgondolkodtató témákat, mint például az összeesküvés-elméleteket, álhíreket, valamint az azokhoz kapcsolódó fikciós műveket felölelő előadássorozat mindig más és más szakértőt szólaltat meg. A diákok nagy számban jelennek meg az órákon, az esti kezdés sem tántorítja el őket.

A közösségi média, álhírek és a tényellenőrzés

Dr. Galgóczi László, az SZTE-n indult kurzus egyik szervezője lapunknak elmondta, hatalmas inspirációt jelentett és jelent most is számára a közösségi média tényellenőrző funkciójának a megszűnése, ami tovább gyorsítja az úgynevezett post-truth korszakba történő belépést, amikor is a (tudományos és valós) tények kevésbé hatnak a közvéleményre, mint az érzelmeket megmozgató, személyes hitre épülő érvek.

– Véleményem szerint egy tudományos szinten működő oktatási intézménynek/egyetemnek fel kell hívni ezekre a döntéseinket és mindennapi életünket befolyásoló folyamatokra és jelenségekre a hallgatóinak a figyelmét. Mi ennek közvetítésére a fikciós műveket, azon belül is elsősorban a tudományos-fantasztikus irodalmat/filmművészetet választottuk – fogalmazott.

Az előadássorozat fő célkitűzései

Az előadássorozat elsődleges célja, hogy a nappali képzésben résztvevő hallgatók tudásanyagát és több tudományt, szakterületet érintő gondolkodását fejlessze az összeesküvés-elméletekben (konteó) és álhírekben, továbbá az azokhoz kapcsolódó fikciós művekben megjelenő egyes témáknak a tudományos, kritikai ismertetésén keresztül.

A kurzus témánként változatos tudományágakhoz tartozó egy vagy két előadás alkalom keretén belül tárgyalja az adott témához tartozó összeesküvés-elméleteket és álhíreket, azok történeti, vélt áltudományos és valós tudományos hátterét, társadalmi hatásukat; továbbá azt, hogy ezek milyen formában jelennek meg egyes fikciós művekben.

Ezek a témák a következők:

1. A Földdel kapcsolatos tévképzetek, elsősorban laposföld és klímaváltozás.
2. Teremtéselméletek, az élet keletkezése, életformák lehetősége az univerzumban.
3. Az idő, időutazás és időmanipuláció.
4. „Alternatív” történeti tények, történelem manipulációja és ennek hatása, a kulturális emlékezet szerepe.
5. Számítógépes létezés.
6. Összeesküvés elméletek és titkos történelmi társaságok.
7. Információ manipulálása, kirekesztés, gyűlölet, üldözés, titkos politikai-ideológiai mozgalmak, propaganda működése.
8. Világjárványokkal kapcsolatos tömegkommunikáció és megtévesztés, oltási metaforák, oltástagadás.

A nyolcadik előadás a videójátékokról szólt

A mai előadás a számítógépes létezésről, videójátékokról és számítógépes világteremtésről szólt. A kérdéseink, ami az előadás témáját inspirálták a következők voltak: Ki ne szeretne örökké élni, elhunyt szeretteivel újra beszélni, esetleg nem létező, fantáziavilágba eljutni? Számos fikciós műben az örök élet egyik lehetősége az in silico létezés, vagyis a tudat áttöltése számítógépekre, számítógépes világokba. Az előadás első felében ennek az elvi lehetőségeit vizsgálták meg tudományos szempontból. Az előadás második fele azt járta körbe, hogy a videójátékok milyen világépítési technikával rendelkeznek, hogyan képesek új univerzumokat teremteni, miközben elhomályosítják a határt a fantázia és a valóság között. Az elmélet szemléltetésére egy videójáték (SOMA) szolgált példa gyanánt, amely a történet szintjén tovább boncolgatja a tudat befolyásolhatóságának, az in silico letézésnek a kérdését. Terítékre kerültek még azok a kérdések is, hogy a számítógépes játékokat hogy tudja felhasználni egy regnáló hatalom a társadalom manipulációjára, és azt hogy az emberi tudat számítógépre történő áttöltése milyen lehetőségeket nyújthat az emberiség fejlődésére.