Rejtett bunker a vásártér mögött – borospinceként hasznosított történelem

Még idehallatszik a mórahalmi vásártér zaja, a közelben autók parkolnak, de a kis domb rajta egy fával más világot rejt. A legtöbb embernek eszébe sem jutna, mi bújik meg a vásártér mögött. Egy bunker az!

Bunker a vásártér mögött

Bánhidy Zoltánnal, a lapunk által 2024-es Év Emberének választott kollégiumi nevelőtanárral a vásárból teszünk egy rövid kitérőt, hogy a homokon átgázolva megtekintsünk egy bunkert, egy legénységi fedezéket. Először furcsa, hogy magasabbra épült mint a környék, hiszen ez nem logikus. A magyarázat Bánhidy szerint az lehet, hogy időközben a környékről elhordták a földet. Az egykor vészkijárattal is ellátott bunker padlóján régi hordóabroncsok sorakoznak. 

Ajtaja is van és áram is volt benne

Ami ezt a bunkert különlegessé teszi, az az, hogy megúszta a sorsát, ami sok más hasonló objektumot utolért: nem hordták szét az ajtaját, nem omlott be, és nem tűnt el a föld alatt. – Ellentétben az összes többi bunkerrel, ennek azért nem hordták el az ajtaját, mert valaki borospincének használta – mondja odabent Bánhidy. 

Múzeum lehetne belőle

Az alkalmi túra végére egy lelkes ötlet is felmerül. Bánhidy szerint az bunkerből kiváló kis múzeumot lehetne kialakítani, hiszen még az áramot is bevezette oda valaki korábban és egészen jó állapotban van. A hidegháborús mini kiállítás a vásár szomszédságában különleges élmény lenne, mivel a szakértő tudomása szerint nincs olyan bunker Magyarországon, amit ilyen módon hasznosítottak volna.

Bunkerek a homokhátságon – a hidegháború nyomai Mórahalom körül

A mórahalmi vásár mögött megbúvó bunker nem egyedi jelenség a környéken – Szeged térsége, Mórahalom, Ásotthalom és a határmenti régió több hasonló katonai objektummal büszkélkedhet, melyek ma már jobbára rejtve vannak a fák, földhalmok és elfeledett ösvények mögött. A hidegháború idején, az 1950-es évektől kezdődően a magyar állam – a szovjet minta alapján – komoly erőforrásokat fordított védelmi infrastruktúra kiépítésére. Ennek részeként megfigyelőállások, kommunikációs bunkerek, tüzérségi lőállások és határvédelmi fedezékek is épültek az ország több pontján, különösen a jugoszláv határ közelében, amelyet potenciálisan instabil és "ellenforradalmi veszélyforrásnak" tartottak.

Mórahalom és Ásotthalom: a határvédelmi zóna

Mórahalom és Ásotthalom térsége különösen fontos volt, mivel közvetlenül a jugoszláv határnál feküdt. Az itt található bunkerek elsősorban katonai megfigyelőpontként, géppuskaállásokként, vagy menedékként szolgáltak egy esetleges nyugati támadás vagy határincidens esetén. A rendszerváltás után a legtöbb ilyen létesítményt sorsukra hagyták, egyeseket mezőgazdasági célokra hasznosítottak (mint a borospinceként működő mórahalmit), másokat egyszerűen benőtt a természet. Ezek a bunkerek ma már nem hadászati értéket képviselnek, de érdekesek. Egy részük még megmenthető lenne – mint ahogy azt a mórahalmi esetben láthatjuk.